Napi Hírek, 1940. március/1

1940-03-10 [0461]

TT E/E Berlin, március 9./Német Távirati Iroda,/ „I • Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi tanár a charlot tehburgi Műegyetemen Sztőiay Döme berlini magyar követ és nagyszámú diszes hallgatóság előtt külön előadást tartott a német-megyar kölcsö­nös gazdasági kapcsolatokról. Az előadó megállapító vea, Eogv Kémet or­szág a lefanagyobo kereskedelmi üzietfele ilagyar országnak es hogy már 1838-ban 43.8 százalékkal részesedett Magyarország egész' behozatalában és kivitelében. Ez az arányszám & háború kitörése-óta emelkedett. Az előadó szerint teljesítmény volt az, hogy Németország a háború első­négy hónapjában felével több árut tudott Magvaroi;szagnak szállítani, mint a múlt esztendő megfelelő hónapjaiban./STI./ I Pj/Fj/Rn H el s 1 r k i, március IC. /Havas/ A finn rádió eddigre: miif éle utalást nem tett a finn­szövietorosz tárgyalásosa, kivéve né hány, külföldi lapértesülést & hel­sinkii radio vasárnap este a ^zovjet-ráalohallgatéknák közbetitett orosz­nyelvü kulonadasában a következőket közölte: , ... , . ?innorszá^an-nagyraxbécsüljülc szabadságunkat és valóban demokratikus rendszeriünket. Kormányunkhoz hivek na ralink. Készen állunk arra, hogy életünket is felajánljuk hazánk védelmére. /Eri/ 4 -I/L/Rn S t # o c k h t o 1 mároius 10. /Reuter/ A finn-szovjet tárgyalások koszkvában még folyamatban vannak. A finn kiküldöttek Ryti és faasakivi. Helsinkii hivatalos körök­ben még mindig teljes a hallgatás arról, hogy mi történik. Tanner külücry­rainiszter állítólag azt mondta, hogy a svéd kormány közvetítő szolgálatait íelhasználva, összeköttetést teremtett a szovjetorösz kormánnyal. A'"^elbe­szélések számára időhatárt szabtak, amely állítólag kedden ért véget. A ' feltetelekről, amelyekről tárgyalnak.* oly sokféle híresztelés terjedt el, hegy az igazságot nom lehet kideríteni. ...... A szovjetoroszok elutasították a fegyverszünet gondola­tat, ne nozzájárultak ahhoz, hogy fogadják a finn küldöttséget, kost már ismeretes, hogy a finn kiküldöttek a múlt héten Stockholmba repültek és onnan indultak Foszkvába. Időközben hire berjedt, hogy a finnek és a szö­vetséges kormányok között érintkezés állott fenn annak tisztázására, hogv milyen úton-módon lehetne szükség esetén fokozni a Finnországnak nyújtott Sok találgatás folyik arról, hogy Svédország és Német­ország milyen magatartást tanúsított. Svéd hivatalos körökben és a nai svéd lapokban igyekeznek a közönséget meggyőzni arról, hogy Svédország se -•mikéoen som gyakorolt nyomást Finnországra abban a tekintetben, hogy becsülete árán is kössön békét. Cáfolják azt is. hogy Svédország a, közve­títésben Németországgal ji-Vödött együtt. A svédeknek a finnek imnt ér­zett rokonszenvét mutatja Gusztáv Adolf királyi herceg beszéde, amelyet Drvessen ezredesnek a svéd önkéntesek vezetőjének temetésén mondó üt. A herceg beszédében kiemelte, hogy Drvessen, aki a finn•harctéren esett el,"' Finnország igaz ügyéért adta eletét. Finnország ügye a mi ügyünk'- mondta. 'Helsinkiben sokak ajkáról elhangzik a béke szö, de nem lehet azt mondani, hogy a finn nép nagy izgalommal fogadta a tárgyalások hírét.. A Nya Daglight Slehanda helsinkii leveleződ azt jelenti, hogy a finnek magatartása Svédország és Norvégia irányában az elmült huszonnégy órában hűvösebbre vált. Snnek egyik oka az, hogy ^trédors zág es Norvégia nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy területükön Franciaország es öagy­britannia esetleges csapat szállítmányai átutazhassanak. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom