Napi Hírek, 1940. március/1

1940-03-09 [0461]

HT Kun. Zs/^s Moszkva, március 9. /Szovjet Távirati Iroda/ kolotov, a Szovjetunió" népbiztosai tanácsának elnöke és Külügyi népbiztos március 9-én, szo oaton tölti bc ötvenedik életévét, ^oből az alkalomból a szovjet lapok részletesen iasertetik élotraizát és "áltatják érdemeit, politikai pályafutását. Iblotov - eredeti nevén Szkriabin - a Vjatka /mai nevén Kirovszk/ kormányzóságban lévő Kukarkn városkában született, ápj- alkalma* zott volt. Á kazáni reáliskolába... járt és már 1905-ben megkezdte forrMalni tevékenységét, tagja volt a cárizmus ellen küzdő forradalmi köröknek, 1906-ban belepett a oolsevisták pártjába és a forradalmi erők összefogását igyekezett megvalositani. 19o:-bcn letartóztatták és két évre a Vologdakormányzóságba deportálták, ahol szigorú rendőri felügyelet alatt Volt, de mégis folytatta titkos forradalmi munkáját. 1911-bon beiratkozott a pétervári műszaki főiskolára. 1912-ben résztvett a Pravda napilap : cgalapitásában és ekkor találkozott először Sztálinnak, aki személyesen vezette a lap megalapítására irányuló tárgyalásokat. Kezdettől fogva a lap állandó munka- ° társa lett. iíár a, hatóságokkal sokszor meggyűlik a baja, többször lo is tartoztatják,^ kitiltják Pétőrvárról és a nagyobb orosz varosokból, őrds igen élénk tevékenységet fejt ki a forradalmi szervezkedésékben; A háború kitörésekor Moszkvába ent az ottani munkásság szervezkedésére. 1915-ben letartóztatták és három évre száműzték a Szibériában lévő kanzurka faluba* Egy év múlva azonban megszökött és ismét Péterváron fojt ki földalatti tevékenységet, ahol résztvesz az 1917. évi februáru forradalom előkészitésőben. Sztálinnak a szibériai száműzetésből való visszatértéig ő szerkesztette a Pravdát is. Áz októberi sikercsst nagy forradalom után a pétervári szovjet szovjet egyik vezetője lett. A lapok a továbbiakban részletesen ismertetik kolotov szerepét a szovjet-közigazgatásban. 1939-ben lett külügyi népbiztos. - iriák • és az akkori rendkivül. bonyolult nemzetközi helyzetben rövid idő alatt i?.egoldot$aa külpolitikai kérések egész sorozatit^,amelysknek történelmi . jelentősegük van. A szovjetunió es Németország kozott kötött megnemtámadási és barátsági szerződést Ő irta alá. A Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött Lettországgal, Észtországgal és Litvániával." Mindezek a sikerek, elválaszthatatlanul Lolotov novehez fűződnek. /.Ti/ HT Kun. Zs/^s Bukarest, mácius 9. /magyar Távirati Iroda/ A német tőke ujaob érdekeltséget vállal a román kőolajiparban, -ügy német pénzcsoport az illgemeine War.anfinanzgcscllschaft megvette a "SSraki Bonancasca nevü kóolajvállalatot. A tranzakció t a brüsszeli Pora petrol tarsaásg bonyolította le, a-clytől a né-otvállalat '.tvc*t/e a íoraKi rvomanoasca tartozását 32,245.360 belga frank összegben. A kőolajvállalat 1939-ben 42.238 tonna nyersolajat tora lt, 1940 ianuáriában pedig 3.453 tonnát. A vállalatnak 38 kútja van és még aás társaságo&iál is 25 kútnál van érdekelje. HT Küm, Zs/Zs Bukarest, március 9, /-.agyar; Távirati Iroda/ A délutáni lapok a Ifcgyar Távirata iroda nyomán közlik Csáky István gróf. külügyminiszternek a parlamentben Csehszlovákia kérdésében egy interpellációra adott válaszát, valamint a beszédhez fűzött angol és nemet kommentárokat. A beszédet a délutáni lapok közül egyik som kíséri regic^zc-sokkel. 1 ORSZÁGOS LEVÉLTAR