Napi Hírek, 1940. február/2

1940-02-21 [0460]

ÍTo/Tó/Zs "2 á r i s , íebriár 21. A Havas -^roda jelenti a f inn, határ re 1: A karéliai földszoroson a finnek helyzete,' ív non is nevez­hető kedvezőnek a szovjetorosz hadvezetőség kezében levő hatalms erők-következ­tében, mindenesetre sokkal kevésbbé válságos, mint a .' múlt hét végén. A finn csapatok a Finn-Öböl és a Vuoksi-tó között megszakították az összeköttetést és az a szovjetorosz hadvezetőséget ujabb nagyszabású hadműveletek előkészí­tésére kényszeríti, ami bizonyos "időt vesz igénybe. A földszoros keleti részén végrehajtott ellentámadás okkal a finnek kiűzték a szovjetorosz csapatokat az előző ' napokban elfoglalt állásaikból nevezetesen a faipale folyó északi vidékét tisztították meg. A meredek partu Vuoksi-tó és a Suvanto-tó, vei amint a közbeeső kisebb tavak vonalán tui a szovjetorosz csapatoknál' sehogy sem sike­rült megvetni a lábukat. A Koivistó körüli helyzetről bizonytalan jelentések érkeztek. Van a szárazföldön egy Koivistó nevű városka és vele szsaben egy hasonló nevű sziget is. A szovjetorosz csapatok valószínűleg Koivistó városkát foglalták el a finnek általános Visszahúzódása következtében, viszont nincs birtokukban a Koivisté-sziget, ahol a finneknek erős tüzérségi állásaik vannak• Y Za/Zs t •.; Ne valószínű, hogy a szov jetorosz csapatok Viipuri irányá­ban újra támadni kezdenek. HegállapitHató hogy a szovjetorosz csapatok mosta­náig nem # jutottak el teljes egészében a második finn védelmi vonalig. Ejf|líítt a védelmi vonal előtt terep felderítést végeznek harckocsikicai de a harckocsik­gyalogsági támogatás nélkül, haladnak és legtöbbször kénytelenek visszavonulni. Így így -történt" Kátiará falu mellett it, amely a második finn védelmi vonalban f eks zik. Altalános becslés szerint a szovjetorosz csapé töknek 15-20' millió tonnányi hadianyagra volna szükségük a támadás, újra megkezdéséhez,, de ennek a hadianyagnak a helyszinreszállitása igen súlyos feladatot jelent a szovjeterosz vezérkarnak. /IlTl/ Y Za/Zs/Zs Paris, február 21. /Havas/ A frontharcosok képviselőinek összejövetelén- Reynaud pénz­ügyminiszter beszédet mondott Franciaország pénzügyi helyzetéről. - A háború előtt és a náboru kezdetén gyakran hallotta a panaszt; - mondotta a többi között - hogy a háború a pénzügyi összeomlást jelenti. Igazuk lett volna azoknakf akik így beszéltek, ha a kormány passzív magatartást tanúsított volna, és igazuk lenne a jövőben, ha a kormány megfelelő intézkedésékét nem hozna ezután is. He állandóan résen vagyunk* megvan a lehető­sége annak, hogy a mindinkább növekvő nehézségeket ie küzdj ük. Állítását a következőkkel bizonyította: A nei yerki pia Cön eddig egy dollárért 46.40 fran­kot kellett fizetni, néhány nap óta pedig csupán 44.60 frankot. A kis tőkések ás nap-nap után többen j elemiek •meg" a bankok pénz tár ablakainál, hogy államkölcsönt jegyezzenek. Szeptemberben 2.200.000.000 kölcsönt legyeztek, októberben 5.oDO.000.000-t 'decemberben és januárban pedig átlagban több mint nyolc milli­árdot. A pénzbetevések októberben 300 millióval haladták meg a pénzkivételeket.' novemberben 625 millióval, decemberben 585 millióeal és januárban 710 millióval. A kamatláb változatlanul alacsony maradt. A Francia Bank leszámítolási kamat­lába változatlanul 2 százalék és ez az SgyesU.lt Államok és Svájc után a vilá on a legalacsonyabb leszámítolási kamatláb. 1 francia államadóssági kötvények a háb« ru ki törése után jelentékenyen estek, de a helyzet itt is téliesen megjavult - az államadóssági kötvények támogatására léáesitett alap igénybevétele nélícül is. Az óriási arányú külföldi vásárlások ellenére az aranyfede­zet és tartalékdeviza-állomány csaknem teljesen azonos azzal, ami a háború elején volt. ^z ez erős tékevisszaáramiásná köszönhető, /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom