Napi Hírek, 1940. február/2

1940-02-20 [0460]

Y Pj/Ma Washington, február 20. /Havas/ Amerikai diplomáciai körökben bizonyos fagyos közönynyel fogadták az egyik norvég lapnak azt az ajánlatát, nogy iiocs eveit elnök az .jtmark-tigyben keletként viszályban döntőbiróul lephetne fel. E körök vé/leménye szerint az Egyesült Államoknak távol kell magát tartania az Al t mark-ügy tő 1. Hangsúlyozzák, hogy mindaddig, amig a norvég kormány hivatalosan nem kéri fel az Egyesült államokat a döntőbirói szerepre, Amerika Hull külügyminiszternek a hétfői sajtóértekezleten elhangzott kijelentéséhez hiven, nem foglal állást ebben az ügyben. /MTI/ K Pj/Ma Paris, február 20. /Havas,/ L kedd reggeli párisi lapok bő terjedelembon foglal koznak az Altmark-ügy nyomán előállott diplomáciai helyzettel. A Petit Párisién helyesli az angolok eljárását. Senki sem hagyta volna segitség nélkül szerencsétlenüljárt honfitársait, iria, Ezenkivül az angol lépés helyességét méginkább magyarázza az a tény, hegy a norvég felségvizek már régóta a német hajók ki- és bejárati folyosójául szolgálnak. Ez nem felel meg a szigorú semlegesség elvének. Ezt nagyon jól tudják Oslóban és csak hálásnak kellene Ienniok a londoni kormány iránt azért, hogy London eddig Norvégia irányában a baráti elnézés álláspontjára helyezkedett. Ami az Altmarkot illeti, egyébként kézenfekvő, hogy ha a németek Norvégiától például a bergen-oslói vasúti vonal átengedését kérték volna fogolyszállitásra, ebbe Oslo bizonyára nem egyezett volna bele, A semlegesség teszésszerint fogható fel. Koht norvég külügyminiszter ebben a pillanatba Halifax lord angol külügyminiszter erélyes jegyzékének válaszán dolgozik és válaszával nem sokáig késik majd. Norvégia az értékes tengerészek hazája, amelynek nem lenne szabad a félelem nyomása alatt itélkezrie, hanem el kellene ismernie lojálisán, hogy Németország szegte meg előszőni a semlegességét. Az Ordre hangsúlyozza, hogy az angol tengernagyi hivatal és a londoni kormány megmutatta, hogy Anglia non hajlandó elfogadni azt a passziv semlegességi tételt, amelyet Koht a stortingban január 8.-án kifejtett, A Populaire rámutat arra, hogy Koht norvég külügyminiszter célzott arra, hogy a nyugati hatalmak erőfeszítéseket tettek Norvégiának a háborúba való beleső drása érdekében. A lap ezt meglepőnek tartia:és a felveti a kérdést, hogy mikor, milyen formában gyakoroltak nyomást a szövetséges kormányok Norvégiára és a többi skandináv államra? /MTI/ B 0 J/ML/Ma K o m á r • m, február 20. A világháború végéig Komáromban állomásozott volt» cs. és kir. 19. tábori vadász zászló alj bajtársi szövetsége elhatározta, hogy a világháborúban hősi halált halt vadászok emlékére Komáromban felállítja az országos vada szemlékmüvet. /MTI/