Napi Hírek, 1940. február/1

1940-02-04 [0459]

-a- • . . j Moszkva, február 3. /Szovjetorosz Távirati Iroda./ HfcKLim & leningrádi . katonai körzet vezérkara a következő cáfolatot adta ki: 1. A Szovjetunió ellenségeinek zsoldjában álló ügvnökök a külföldi sajtóbon híreket terjesztenek arról, hogy "finn repülőgépek légitámadást intéztek Szovjetoroszország különféle pont ja i ellen, állítólag bombázták Xronstadtban a szovj«torasz kadihejótet s e hajók állitólag lángban állnak': stb. A vezérkar kijelenti, bsgy mindezek a híresztelések teljes mértékben kitaláltak. Bár a finn légihaderő "Angliától, Franciaországtól, az Egyesült Államoktól, Svédországtól és Olaszországtól leguiabb mintája repülőgépeket kopott

n

/^temcs

c

k anm vállalkozott legitáma- •' dósokra, hanem képtelennek mutatkozott megvédeni a finn vezérkar páran oaa.*k. • sági helyeit lantiban. Rovaniemiben, Sartovalában és Viipuriban, amelyeket a szovjetlégiheder5 elpusztított. A finn légjhnderö nem intézőit semmiféle támadást és nem is tufott intézni semJronstadt ellen, sem más irányban a Szovjetunió ellen. 2. Ugyanezek a Szovjetunió ellenségeinek szolgálatában álló Ügynökök azt állítják a külföldi sajtóban, hagy <S Karéliai földszoroson es a Ladoga-tótól északra fekvő területen megkezdődött a szovjetcs«patok nagy offenzívája s ennek az offenzívának kilátásai még nem világosak . A leningrádi vezérkar kijelenti, hogy ez az állítás szintén teli-jsen alaptalen* A valóságban a Karéliai földszoroson és a Lo dogé-tó tői északra lévő részen csupán elszigetelt csatározások voltak helyi jelleggel több század között, amelyeket csak rövid időtartamú ágyúzás kisért*,Lehetséges, hogy a nyugateurópai fronton végzett mikroszkopikus hadműveletekkel összehasonlítva több század összecsapása "nagy offenzívának" látszik, de ezeket a túlzásokat Szovjetoroszországban nevetségeseknek/" ér néhány század összeütközésében még csak kis offenzívát sem Tudnak : látoiJWÍ./ ^/tekiat'-v .„ ..... , u. , , f ° m a, február 3./Magyar Távirati iroda/ ntKUtn >\ Stampa budapesti tudósítója hangoztatja, hogy Magyarország magatartása a belgrádi értekezlettel kapcsolatban'az utóbbi 2Tóra alatt sem változott, Budapesten továbbra is hangoztatják, ho^y Magvarországszempont iából a belgrádi összejövetelnek semmi gyakorlati jelentősége sincs. Románia az ertekezletén negatív tényezőt képvisel és ha Budapest'karara ezúttal semmit sem kísérelnek meg, az nyilván Jugoszlávia érdeme.- Budapesten megelégedéssel állapítják meg továbbá, hogy Róma politinnS SKÍÍT?;£f^f^M

ol

Z

ást

.OT^rol Jugoszlávia magatartfsára, amelvet nagy Körültekintés és óvatosság jellemez.