Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-18 [0458]

I Ra/Rn/Dn Zi t tau. január 18. /Német Távirati Iroda/ K Szerdán délután a szászországi Zittautói északkeletre egy sorompónál súlyos szerencsétlenség történte Egy zsúfolt társasgépkocái a nófuvásgan nekiment a sorompónak, egy személyvonat elkapta és egy darabtn magával vonszolta- A társasgépkocsi darabokra tört, a mozdony felboiult és az első vasúti kocsi kisiklott* A társasgépkocsi utasai közül tizenketten meghaltak, húszan megsebesültek. /MTI/ Y Tá/Tó/Dn Paris, januüjf lo. /Havas/ Hivatalosan jelentik január 18.-án reggel: Az éjszaka általában csendesen telt el. A Saartól nyugatra eléggé élénk tüzérségi tevékenység folyt. /MTI/ HT KUm Dn Bukarest, janw,x ±7. /Magyar Távirati Iroda/ , A Journalul azt írja, hogy Románia politikájában sohasem követett mas utat, mint azt az egyenesét, amelyet annyi év óta követ. 4z a politika fűtetlen mindé- külső körülménvtol s előbb-utóbb meg kellett hoznia gyümölcsét. Erre nézve örvendetes"jelenség a bolgár hivatalos egyik cikke Bulgária és Románia jövőbeni viszonyáról. Ugyan- " csak idesorozható a félhivatalos budapesti Pester Lloydnak egy e kérdésre vonatkozó vezércikke. , - , Hogy milyen lesz a háború utáni Európa uj elhelyezkedése, nem lehet még tudni. A megbeszélések és tárgyalások minden esetre hosszú ideig fognak tartani és minden nép meanondnatja majd. hol fái és védheti érdekeit. HT Küm Dn Bukarest, január 17. /Magyar Távirati Iroda/ . ±

, . , A forunca V remii azt irja, hogy nem elégséges megerősíteni a.határokat esetleg kívülről jövő támadás ellen, hanem meg kell szervezni a nemzetet benn az országban is és ki kell emelni le igázott ságából. A határok védelme nem engedheti meg a rövidlátást benn az országoan. HT Küm Dn Bukarest, január 17. /Magyar Távirati Iroda/ "A nemzet megerősítése és fejlesztése" kimmel Georgescu könvvet adott ki, amelyben statisztikai adatokkal alátámasztva azt irja. hogy Erdélyben az ipar és kereskedelem a zsidók és a kisebbségek fezében" •anés hogy a román elem mindenütt hattérbe szorul . A helyzet megoldására javaslatokat terjeszt elő és a román állam kötelességévé teszi olyan Ifjúságot nevelni, amely legalább olyan szaktudással rendelkezik mint a kisebbségek és a zsidók. Ezt az ifjúságot az államnak kell elhelyeznie a kisebbségi vállalatoknál. A szerző egy másik javaslata abban áll, hogy a kereskedelmi vállalatokat fokozatosan románositsák el. Ha egy kisebbségi cég például megszűnik, helyére román vállalatot állitsanak. Az iparvállalatoknak ne csak a vezetősége legyen román, hanem a vállalat minden agában képviselve legyen a többségi elem is. E java&lat megvalósítása visszahelyezne a románságot jogaiba.