Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-31 [0458]
I Ra/Ra/Zs Berlin, ianuár 31. /Német Táv: : rati Iroda/ N Hitler Adolfnak a hatalom atvélel ének évfordulóján mondott történelmi.beszéde természetszerűleg első helyen foglalkoztatja a német lapokat. A lapok ilyen cimfelirátok alatt, mint "Németország élni fog ;f "általános leszámolás a plutokratákkal", "A Fülre r békecéljai - jogunk egyöntetű, érvényesítése" feltűnő helyen szósaaint közlik a Hitler-beszédet, amelynek jelentőségét külön kommentárokban méltatják. - Jogaink érvényesítése nélkül nincs megegyezés, - irja a Völkischer Beobachter -. A német nép tiszta helyzetet akar terem• teni, hogy ez a jogáért való harc semmi körülmények között se; ismétlődhessék meg néhány éven belül. A Führer beszédének minden szavát áthatotta a német győzelem szi&aszilárd tudata. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint a Führer világosan és egyöntetűen fejtette ki Németország helyzetét a német nép és ellenségei előtt. Egyezkedéstől ne-mtes, szilárd és erős volt e beszéd hangja. A Berliner Lokal-Anzeiger igy ir: A Führer világpolitikai jelentőségében jellemezte a német harcot, amikor az ellenségeskedést., népek szociális küzdelmének mondotta, amelyben az egyenetlenség által évszázadokra visszavetett és a világ javainak részesedésében megcsalt népek most az élethez való jogukat követelik a gazdag népektől. Ez a legdöntőbb probléma. Mint minden szociális kérdést, ezt is meg fogják oldani. A Hamburger Fremdenblatt Hitler keddi beszédével kapcsolatban igy ir: Ez a harc nem tür egyezkedést, mert nem Németország támadta meg .. nyugatot és mert a német célkitűzés igazságos és nem árt a nyugatnak. Németország háborús célja Hitler Adolf velős fogalmazása szerint azt jelenti, hggy a Birodalom és a nyugati hatalmak közötti megegyezés a jövőben csak akkor látszik lehetségesnek, ha a német nép birodalmának minden tekintetben elégtételt szolgáltatnak. Ez a célkitűzés azért azonos az európai békével, mer t a Birodalom 1" verése és feldarabolása volt tulajdonképen minden háború célja, amelyet a nyugati hatalmak a múltban felidéztek Európában. A német követeléseknek teljesedniük kell, nehogy öt éven belül uj harc törjön ki. /MTI/ Y Szf/Zs/Zs A t h én , január 31. /Görög Távirati Iroda/ A Kathimerini a belgrádi Balkán-értekezlettel kapcsolatban többi között a következeket iria: Magában az a tény, hogy a Balkánszövetség tanácsa ülést tart, bizonyitja, hogy a négy szövetséges állam, amint a béke idejében egyesült, ugyanúgy a háború idején is azonos felfogást vall és egységes diplomáciai irányvonalat követ, aki lehetővé teszi, hogy egymással összefogva nézzenek szembe a jelenlegi viharral. Szerencsésnek kell tartani azt a tényt, hogy a mostani vihar - legalább is pillanatnyilag nem fenyegeti a balkáni államok határait. A négy balkáni-államnak, amely mégvalósitotta^ a szövetségüket létrehozó axiómát: "A Balkán a balkániaké", nincs szándékában és nem áll érdekében^ hogy belekevererajék a háborúba, mindaddig, amig életérdekei nincsenek veszélyeztetve, A lap ezután hangsúlyozza, hogy a béke eszményéhez való ragaszkodásban Bulgária is osztozik és a bolgár miniszterelnök nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem békebarát nézeteinek kinyilvánítására. A Balkán-értekezlet összeülését, - folytatja a lap - a legjobb esélyek kisérik.-A balkáni államokat az az óhaj hatja át, hogy távolmarad* janak a viszályt °1. E négy állam viszonya valamennyi hadviselő állam irányába] normális. Nem közömbösek a világot felforgató háború itánt, de azt hiszik,' hog\ jogukban áll továbbfolytatni békés munkáinkat. A Messager d,Athénes többi között azt irja, hogy Metaxas miniszterelnököt a görög nép legjobb kivánságai kisérik el belgrádi utjara. /MT17 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szokció
