Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-30 [0458]
L _ . „ Bukarest, január 29. /Magyar Távirati Iroda/ HT K,,^r, A Curentulban Seiearu.a lap igazgatója,. 8?t irja, hogy a román kőolaj köril diplomáciai verseny folyik 0 Az angoloknak es a franciaknak - irja a cikk - van kőolajuk, Németországnak azonban románjából, Oroszországból es Galíciából kell beszereznie kőolajszükségletét. Kőolajtermelése következteben nagyon érdeklődik Románia iránt Anglia és írenoiaország is, mert minden eszközzel arra törekszik, hogy csökkentse a németek romániai kőolajbeszerezési lehetŐ% segeit. Íz angolok részéről az első lépés ebben az iránybaifo az'volt, hogy megvásárolták a yont a tógoz ősöket és aszályokat • teljes tétlenségre Kárhoztatva azokat a haboru ideiére,, Vájjon megengedheti-e Románia az állam belsŐ,szuverenitásába való beavatkozást es ipari kérdéseknek burkolt utakon gazdasági térről politikai térre való 'ttolását. Az ország kőolajtermelése a legjobb román deviza, SzÜ^sé^Unk van hadseregünk fel.szerelesére iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésere, költségvetésünk táplálására, tehát arra van szükségünk, hogy minél több kőolajat iermeljünk. 1914-től ^1917-ig Anglia Németország gabonaellátást lehetőségeinek csö : kentése érdekében mérhetetlen mennyiségű gabonát vásárolt össze és raktározott el c Ez a legtökéletesebb semlegesség vonalán is a legkorrektebb volt. Ki 'állathatná azt, hogy ma valaki mas rendszerb kereskedelmi szabadsagunk tilt a Imát kényszeri tnetne .ránk, hi akadályozhatja u- t Angi iát és Franciaországot, hogy pármilyen nagy mennyiségű köeif; jat vásároljon- Mi örülünk ilyen vevőknek. Részünkre a sőola jháboru egvetlen kerete a kereskedelmi keret, üllenőrizheti-e valaki exportunkat? hiszen akkor megfulladnánk, zt hiszem, nem is lehet sző hasonló sértő tévedésről Kereskedelmi szabadságunk .nemzetgazdasági szabadságunk, politikai szuverenitásunk adja mqg a román állam tartalmát és ezen a tartalmon Keresztül találja meg nemzeti helyét a történelemben.. Róma 9 január 29 c /fisvas/ \\T KWn Római diplomáciai körök látható megelégedéssel vet-* ték tudomásul a belgrádi rádióban beolvasott navaiaios közleményt ? amely a. Balkán-szövetség küszöbönálló össze ülésé vei fogialkozik e A jegyzéknek Olaszországra vonatkozó részei különös jóváhagyással találkoztak ezekben a körökbenj ahol örömmel utalnak arra .— a fontos szerepre, amely a déliedet európai diplomáciai helyze t fejlődésében a fasiszta politikának jutott. Azt az állítást, amely szerint a Balkán-szövetség államai megértéssel követik a római ^ kormánynak erőfeszitéséll Eui'ó-oa e vidékén lakó népek kapcsolatainak végleges megbékitésére . eü ent&ségteliesnek tekintik a célkeleteurópai fővárosokban Olaszországgal szegen xonnálló Lep0301 ótok tekintetében. Bátorító jelenségnek tekmtikj amely lehetővé teszi a szövetség munkájának eredményes befej esését* Ezzel skepcsolazban római diplomáciai körökben emlékeztetnek Ciano gróf és Csáky István gróf velencei találkozója fia kialakult a.i * alános felícgásra, ímely szerinc a délkeléteurópai revizionista államok politikai tervei . bé*w* után és kölcsönös jóakar eszközével is megvaiésithatóc Megjegyzik továbbá, hogy a belgrádi kormány sikerrel működik közre Magyarország- és Románia továbbá ez utóbbá ez utóbbi állam és Bulgária közötti közeledésbeti„ Olaszország támogatása - mint ezt világosan, hangoztatják, - nem fog hiányozni azokból az erőfeszítés ékből, amelvekttcvábbra is tenni fognak ebben az irányban 0 Végül a Balkán-szövetseg államainak békeakaratát és semlegességi szándékát kedvezően fogadták, mert ez teljesen egybeesik Olaszország nemhadviselő állásfoglalásával,, /MTI/ ' ORSZAGOCLCVÚLTÁR
