Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-29 [0458]

o In § Az Országos Kaszinó vasárnap tartotta évi közgyűlését, A közgyűlés után este társasvacsora volj, amelyen dr. Tasnádi Nagy András titkos tanácsos, a képviselőház elnöke tartotta a Wekerleserlegbe szedet. Tasnádi Nagy András beszéde elején Wekerle Sándor kimagasló egyéniségét méltatta, majd Wekerlének 1914-ben elhangzott ismeretes Széchenyi-be szedet idézte, amelyben a hires államférfiú a nemzeti erők összefogását sürgette. - Ma is munkára, alkotásra, áldozatra,, ms is erőre, koncentrációra és önfeláldozásra van szükség, sot szükség van ezekre sokkel inkább, mint Wekerle Sándor korában volt - folytatta beszédét a képviselőház elnöke,- Ma azonban mások a nemzeti élet adottságai, mások a nemzet szükségletei, mint voltak egy félszázad előtt és aekünk a mához, nemzeti élet jelenlegi adottságaihoz s-a körülöttünk is nagyon megváltozott vilgg szabta követelményeihez, a mindezekből folyó szükségletekhez kell a magunk cselekvését formálnunk. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a világ az 1914-18-as világháború megrázkódtatásai között nagy átalakuláson ment át. De nem szabad elfeléj,, fréhünk azt sem, hogy ezek a változások 1919-ben bennünket mennyire előkészületlenül értek. Pedig 1919-ben már okulhattunk volna a múlton, nász életünknek az 1848-as korszakban bekövetkezett változása is annakidején készül-tlenUl érte a magyart, - mennyi bajt okozott társadalmi és gazdasági téren egyaránt. - Az a nemzedék, amelyre az 1848-8s változások reázudultak- nem a tiszteletreméltó és nagyszámú kivételekről beszélek, - félszemévek mindig a mult elveszett kedves külsőségein pihent, azokra gondolt r j szinte beteges nosztalgiával és nem az ősök nagy erényeit kereste, hogy azokba kapaszkodva épitse egész lélekkel a jövendőt', - Sokkal inkább őrizte szivében azokat a hibákat, amelyek elődeinknek is annyi bajt okoztak, semmint azokat az ősi erőket és erényeket, amelyekkel uj viszonyok között uj erősségeit a nemzeti életnek ópithette volna meg s a régi jó alapokon uj világot teremthetett volna, ösi erőket és erényeket: a komoly szabadságszeretet, amelynek lángja Pusztaszer óta a magyar szivekben soha el nem aludt, jogsihoz való szilárd ragaszkodást, ikertestvérét a szabadságvágynak, a körültekintő óvatosságot az idegenek felé, ami nélkül már regen elpusztultunk volna ebben a viharzónában, a nyiltszivüsaéget, amely barát s ellenség szemében csak becsületot szerzett nekünk, a bátorságot, amely kardunkat elhomályosítani sohasem engedte, a szenvedések hordozására való készséget s képességet, amely fenntartó erő volt a nádasokban, erdőkben bujdosó, nélkülöző kuruc vitézek számára épugy, mint a Deák Ferenc passziv resistenci * j^'ban. Tasnádi Nagy Andris beszéde további részében a különböző nemzedékek, apák és fiuk ellentéteit jellemezte igen érdekesen. - A háború előtti if ju nemzedék - mondotta - még csak bizonyos mellőzöttséget érzett, a háború után felnövekvő ifjak előtt a dolgok természete szerint bekövetkezett súlyos viszonyok egeszén elzárni látszottak az utat és ezeknek már meg kellett kostoiniok az éhség és nyomorúság keserű poharát is s_bele-bele kellett nézniök a reménytelenség csillagtalan éjszakájába, líz már erősen próbáratett nemzedék, /Folyt.köv./