Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-27 [0458]
Hőmé, január £6. /Magyar Távirati Iroda/ Hwtüm ' A Stampa belgrádi tudósi tóig jelenti: A balkáni fővárosokban nagy a reménykedés a belgf^ridi értekezlettel kapcsolatban és attól lehet tartani, hogy ha ezek a remények nem válnak valóra, annak súlyos következményei lehetnek a kedélyekre. A török sajtó azt irja, hogy Románia a magyaroknak és bolgároknak önkormányzatot ad Erdélyben, illetve Dobrudzsában. A belgrádi sajtó n zonban nem'igen ad hitelt ezeknek a feltevéseknek mert jól tudja, hagy Fnmánia nem volna hajlandó lemondani terület '.ről, A törökök tehát nyilvánvalóan dicséretes nyomást igyekeznek f yakoroj.ni Romániára és ezt a nyomást Belgrád és Athén részéről is megerősítik indnyéjan tudják ugyanis, hogyha Románia" megmarad eddigi álláspontja mellett, a dunai es balkáni megegyezés az álnok világában marad és ki-ki igyekszik majd -rag? gondoskodni bizéonságárol. AZ olasz tudósító megállapítja, hogy a balkáni államok közvéleményét az illúziók egész hálózata fonta be. Kern gondolják meg például azt, hogy blokkról mégcsak beszélni sem lehet, hiszen a négy államnak több ponton különbözők, ,sőt ellentétesek az érdekei. A etatus quo formulája igen szép dolog : normális időkben, de nem válhat^ szövetség alapjává akkor, ha nine s meg az erő annak megvéd elmezésére. egységes front' kialakításához tehát jelentős áldozatokra van szükség. Csakhogy az áldozatok egész súlyát jelenleg egy hatalomnak, nevezetesen Romániának kellene viselnie, amelynek számadása van még Magyarországgal és Bulgáriával és amely magára vonja Szovjetoroszország figyelmet és gazdaggsága < mindenütt titkos vágyakozásokat ébreszt. Ez szomorú helyzet, de ki tud rajta változtatni? Több mint valószinü, hogy Románia nem fogja meghallgatni az oly bőkezűen osztogatott jótanácsokat, hogy igyekezzék megoldani ^vagy legalább is jobb időkre elodázni a magyar és bolgár szomszéddal fennálló problémákat. Van például Rokániának kisebbségi törvénye, amely ha ténylegesen működésbe lépne, meglehetősen széles>-köru garanciákat adna az erdélyi magyaroknak és a dobrudzsai bolgároknak. '3ól*raegszervezett diplomáciai akcióval , amelyet megfelelő garanciákkal támogatnának, talán el lehetne érni, hogy a magyar ós bolgár kormány kedvező jelnek vegye e törvény . alkalmazását. Mértékadó körök véleménye szerint Románia ennél aligha tehet többet. A románok ugyanis attól félnek, ha levágják egyik karjukat vagy lábukat, az egész test oszlásnak . .indul. A balkáni értekezlet tehát a tömjénfüst es az általános összeöieltcezés illúziójának ködében születik meg. Mindamellett el kell ismerni, hogy ez utóbbi napokban főleg a jugo #láv kormány részéről jelentős munka folyt a siker biztosítása érdekeben. Ilyen ^lk^lom talán soha nem lesz többé. Az alkalmat az adja meg, hogy ez értekezleten legalább is szellemileg jelen van Olaszország 1 s. Általános az a meggyőződés, hogy ha sikerül Románia és Magyarország, valamint Románia és Bulgária között valamely megegyezést létrehozni, Olaszország azonnal a színre lépne, hogy megvalósítsák a végleges megegyezést. Olaszország tényleges jelenléte tehát a balkáni békepoíitika na?v sikerét ie len tettéi
