Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-27 [0458]

Ht Küm JE Neylor k, január ,26. /Magyar Távirati Iroda/ a New-York Times vezető helyen "Magyarország elvárja a hibás békeszerződések revízióját

11 cim alatt Teleki Pál grór miniszterelnök MacCormioknak adott nyilatkozatát közli a miniszterelnök fényképével együtt. L cikk avval kezdődik, hogy Magyarországnak Romániához való viszonya megjavulhat, azután igy idézi a miniszterelnököt: -Nem alkudozunk arról, amit jogunknak tekintünk Is szabadon megtesszük, amit kötelességünknek tartunk. Számunkra ez a becsület kérdése,nem függ össze területi'követeléseinkkel, hanem mint a nyugati és keresztény civilizáció védőinek hagyományos helyzetéből származik. Arra a kérdésre, hogy Magyarország fél-e valamelyik külföldi országtól, a miniszterelnök habozás nélkül azt felelte, nogy az ő hazája nem fél senkitől, Tiz magyar közül kilenc ugyanigy válaszolna* liZ események kétségtelenül azt bizonyították, - mondta Teleki gróf - hogy Európa békéje Középeurópa és délkeleteurópa észszerű megszervezésétől függ. Ha ez a háború nem végződik az utóbbinál jobb elrendezéssel, a következő háborúig már csak rövidebb lélegzetünk lesz. Mindenekelőtt a legutóbbi elméleti és egykaptafára húzott békeszerződésekből származó sérelmek és széttagoltságok keltette rossz légkört kell eltávolítani. Szerencsés körülmény - fejezi be cikkét Mac Cormick - ' a kormány élén olyan férfiút látni, akinek nincsenek politikai ambiziói, egy kiváló földrajztudós,aki a földfelszín tanulmányozása folyamán megtanulta, hogy messzire tekintsen és nyugoiim bevárja az eseményeket .Teleki f

róf kombinációja a katonának, a tudósnak és a politikai filozófusnak, olitikája nyugodt és ezt a nyugalmat továbbadta nemzetének, amelyik, ugy látszik, összeszedte szétszórt erőit és készen áll, hogy szembeszálljon/felmerülő veszéllyel. l^^/ttéhoyt^y Ht Küm JE Róma, január 26. /Magyar Távirati Iroda/ lx Stampa párisi jelentése szerint párisi sajtókörökben az a hir terjedt ol, hogy Románia hajlandó volna jóakaratából tanúságot tenni Magyarország es Bulgária irányában,még pedig azzal, hogy különleges önkormányzati jogokat biztositana a magyar és bolgár kisebbség számára, árról volna sző,hogy a román kormány lehetővé tenné, hogy a kisebbségi vidékek lakossága a polgári közigazgatási hivatalnokokat szabadon válassza,a bukaresti kormánv mellé pedig tisztviselőket küldene ki,akik az önkormányzati kérdésekkel foglalkoznának. Ezenkivül a kisebbségelmek' kulturális és gazdasági engedményeket is tennének. Azt mondják Parisban^ fyogy,ilyen megoldást, mint átmeneti állapotot, Olaszország is támogatna.