Napi Hírek, 1940. január/2
1940-01-24 [0458]
1 s \s G-u/L /Teleki Pál gróf ünneplése. VI. folytatás./ Azok, akik az alagútban vannak, tapogatják a sötét falat, talán ösztönösen próbálva 1 ', hogyan jutnak ki belőle. De. a magyar nemzet tömege megkeresi ezt a kivezető utat, nem kapkod, józan es meggondolt ma r a d. Ennek az alap józanságnak felismerése azonban szintén ugyanabból a tulajdonságból keletkezik, mint a geográfia. Mert a geográfus is csak akkor jő, ha átérzi az embert és a földet, ha odáig tud jutni, hogy eltávolítja magától a tudás részleteit és le tudja szűrni, tudja érezni az egészet. Ezért a geográfiában a legnehezebb - amihez Cholnokv Jen" barátunk oly nagyszerűén ert - a népszerűsítés, a dolgoknak az emberekkel, a tömeggel, mindenkivel való megérttetése. - Sajnos nagyon kevesen értik nálunk, hogy mire jó a földrajzi tudás, Ma azt látom például, hogy sokan összevissza beszélnek mindenféle világeseményről, pedig legalíauk sincs arról, hogyan fest egy ország, mik ott a lehetőségek, mik nem, s azután csodálkoznak eseményeken, amelyek bekövetkeznek, amelyeket ugy olvasnak, mint teljesen rajtuk kívülálló dolgot, e fontos csak az, hogy valami szenzáció legyen benne. Mindenki^ aki geográfus, külön ien.ha végigjárta Iinnországot, az első perctől tisztában volt azzal, hogy a finnek majd komolyan ellenállnak,nemcsak az ottani emberanyag természete miatt, hanem az ország földrajzi struktúrája miatt is. Mindenki, aki megnézte a térképet tudta, hogy az oroszok a Mannerheim*vonal előtt miért tudtak 10-12 km -nvire benvomulni, s miért állottak azután ott meg. Azért, mert ott kezdődik a"gránit, ahol a támadó már nem áshat árkokat s igy fölényben van az, "ki a védelemre jóel^re berendezkedett. A sokezer és tízezer újságolvasó közül kevés ember van ma tisztában azzal, hogy a finnek, hátrálva, még távoliról sem érkeztek el természetes védelmi vonalaikhoz. Az emberek felületesen olvasnak, s tul« jdonképen teljesen mindegy nekitv, hogy finn csat'ról olvasnak-e, vagy dráma t|átna k a mozikban, hiszen számukra az egyik olyan érdekes, mint a másik, tudással és szakértelemmel semmi összefüggésben nincs s igy nam tudnak következtetni. Ezért ^ondoí", Hogy m tulaj ^önképen geográfusnak kell lenni, mert som.a gazd'-sági kérdéseknek, távolságoknak értékelésében, s egyebekben, sem "a mai háború mehet őségéinek kérdéseiben, mondjuk például az aknák és golf áram probléüájában"~ a::g7 csak igy ervet kiragadjak - alig van fogalma a laikus embernek. Neki a tenger az'tenger - pedig a tengerek nagyon eltérőek. AzJ. ember nem tudja sem az eseménye k súlyát, sem azok természetességét s máltai a kivételes esemény értékét sem ismeri. Ezért az ilyen kérdésekben sokszor roppant egjédwŰérzi magát, pedig mindezt tudni kell ehoz, hogy értékelhessünk. Erre az értékelésre pedig szükség van azért, hogy az ember, mondjuk politikailag előreláthasson, esetleg nyugodt maradhasson olyan dolgok láttára vagy olvas tár a. amelyek másokat izgatnak ugyan, de amelyekbe semmi néven nevezendő izgató dolog nincs ., vagypedig hogy felfigyeljen olyan dolgokra, amelyekre senkisem figyel fel, aki nem tudja a helyzeteket összehasonlítani s nem tudja azok esetleges nehézségeit látni. Az ilyjn tudás pedig mindinkább szükséges lesz azért, mért mindinkább figyelemnél kell kisérni a világ legkülönbözőbb és mindig individuális részeit, ahol azután már a geoüolitíkába sülyed a tudós - ha ahoz nyul odasülyed, hogy félszigetet félszigettel, medencét medencével hasonlít össze, sőt kategorizálni m-r.
