Napi Hírek, 1940. január/2

1940-01-20 [0458]

"T/Küm Bl/Ma Róma, január 2^, /magyar lávirati Iroda/ A Critioa Fascista /Olaszország és a Balkán'' cimü cikkében a következőket irja: Csáky István gróf és ^iano gróf velencei megbeszélése és annak nagy nemzetközi visszhangja felhivták az egész nemzetközi világ figyelmét a aélkeleteurópai, nevezetesen balkáni kérdésre, amely mint egyetlen egységes kérdés kezd szerepelni a világ közvéleményének tudatában, Kitűnik, hogy az Európának ezen a vidékén élő népeknek tekintet nélkül a Versaíllesban győzők ls legyőzöttek között létésült megkülönböztetésére, közös szempontjaik vannak, mégpedig az, hegy a háború kiterjedését megaka­dályozzák és a bolsevizmussal szemben védekezzenek. Wa földrajzilag vizsgáljuk meg a délkeleteurópai hely­zetet, megállapít hatjuk, hogy észak felöl reviziós nyomás érvényesül, amely­nek Magyarország a központ ja, dél felöl pedig konzervatív nyomás, amely angol-francia támogatással Törökországból indul ki és igyekszik ellensú­lyozni a bolgár revizionizmust és garantálni Romániát. SzovjetOroszország mint külső tényező mafettkozik ebben az egyensúlyi helyzetben, amelyre a szembenálló tényezők - tekintettel a bolsevizmussal szemben érzett % ' ... 0 ^u, . : bizalmatlanságukra - minte, ultima ratioként hivatkoznak. Nem lehet csooaikozni azon, hogy a nemzetközi' események következtében ismét fellángolt a reviz ionizmus, amely magyar­román polémiában nyilvánult meg. A délkeleteurópai kérdés mai állspotában igy jellemezhető: A konzervatib hatalmak a közös veszély érdekét arra igyekeznek felhasználni, hogy megerősítsék a status u.uot,/lást nománia ajánlatát Magyarországnak a^bámadást kizáró egyezmény megkötésére/; a re­víziós hatalmak ezzel szemben épen erre a veszélyre való hivatkozással igyekeznek érvényesíteni követeléseiket, /lásd azokat a feltétel eke/t, amelyektől Csáky István gróf a balkáni együttműködés létrejöttét függő­vé tette./ Az egymással szemben állé irányzatokra való tekintet­tel a Balkán-tömb megteremtése nehéznek látszik és célszerű az is, hogy Olaszország ne kösse le cselekvési szabadságit. A mostani helyzetben mégis bizonyos területi megszilárdultára van szükség a fennálló ellente­tek letompitása révén. Bukarestnek mindeddig sikerült kivonnia magát a reviziós folyamat alól az egyes erők közötti egyensúly kihasználásával , de számára is elérkezik a döntés órája. Az első pillanatban ugylátszott, hogy Románia hajlandó lesz engedni Szovjet Oroszországnak, a finn háború azonban uj helyzetet teremtett és Délkeleteurópában is merevebb ellen­állás mutatkozik Szovjetoroszországgal szemben. De vaj ion elegendőd ez arra, hogy biztosítsa Romániát? Az angol-francia szavatoló hatalmak ujabb nehézségekkel találhatják magukat szemben és máris nem győznek eléggé hi­vatkozni Olaszország antibolsevista. szerepére. Ebből a Helyzetből azonban világos következtetések adódnak Románia szamára: ha ugyanis Olaszország a mostani körülmények között nem is akar bátorítani semmi olyan lépést, amely_ bonyodalmakat teremthet a Balkánon, Romániának is fel kell adnia eddigi . • hajthatatlan magatartását, hogy köze­ledhessék Magyarországhoz, hz ma meg ideiében megtörténhetik, de holnap talán már késő lesz- irja a Critica Fascista.

Next

/
Oldalképek
Tartalom