Napi Hírek, 1940. január/1

1940-01-13 [0457]

Ba Ba/Zs Róna, január 13. /Magyax Távirati Iroda/ Mint a Glornale d, Itália Rio de Janeiróból jelenti, az olasz nagykövet és a brazíliai külügyminiszter között jegyzékváltás történt az Olaszország és Brazilia közötti kereskedelmi forgalom rendezése ügyében. A jegyzékváltás befejezését jelenti azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a mult év május • óta húzódnak. Az olasz-brazil kereskedelmi forgalom előreláthatólag évi 100 millió lira körül fog mozogAz olasz-braziliai kereskedelmi megállapodás létrejötte valószínűleg megoldja az olasz kávéellátás kérdését. Olaszország évi 400.000 mázsás kávé szükségletének több mint a felét Braziliából fedezte. Az abessziniai kávétermelés nagyrészét kivitel céljaira fordították. A Braziliával való kereskedelmi forgalomban a mult év elején magy eltolódás következett be, Olaszország kárára, ugy hogy a kávészállitások hosszú időn át szüneteltek. A rio do janeirci jegyzékváltás után és általában az Olaszország és Brazilia közötti jóviszonyra való tekintettel minden remény megvan arra, hogy a két ország kereskedelmi forgalma ismét normálissá válik. Ba Ra/Zs Róma, január 13. /Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó igen nagy elismeréssel ir a budapesti Operaház együttesének milanói szerepléséről. A lapok hasábos tudósításokban számolnak be a Scala szinház díszelőadásáról és részletesen kitérnek mind az előadás, mind a rendezés kérdéseire. A Régime Fascista szerint a buaaposti Operaház milanói előadása a magyar-olasz barátság kiemelkedő megnyilvánulása volt. A baráti magyar népnek a szabadságszeretőt és igazságérzet mellett vesében fc van a művészet szeretete és a művészi készség is. A Scala tegnapi előadása ennek komoly bizonyitéka volt. Tagadhatatlan, hogy a magyaroknál a művészet a nemzeti élet egyik legfőbb megnyilvánulása, ^z olasz lap ezután szembeállítja a magyar Operaház állandó szervezetét, az olasz lirai színjátszás úgynevezett staggione-rendszerévol , amely-úgymond- nomád életre kényszeriti a művészeket és st közönséget is. A magyar módszer az összhang és a stilus szempontjából valóban csodálatos eredményeket biztosított. Ohál Gusztáv rendezésével szép diadalt argttott Milanóban. A magyar művészek szerepléséről külön-külön is csak a legnagyobb elismeréssel lehet szólni. Külön is ki akarjuk emelni Walter Rózsi, Gere Lola valamint Halmos és Lossonczy művészetét. Failoni mester , akit joggal lehet az olasz zeneművészet magyarországi nagykövetének nevezni, hévvel és finom érzékkel dirigálta a magyar együttest és a milanói zeneteart-