Napi Hírek, 1939. december/2

1939-12-28 [0456]

Y Za/Rn/Y E á r i s , decenber 28. /Havas/ /A szenátus pénzügyi vitája, folytatás./ Reynaud pénzügyminiszter a mai idők állami pénzügyi igazgatásának jellemzésére azt a hasonlatot alkalmazta, hogy ma az ál-» lam olyan, mint a mesebeli óriás; kinyújtja kezeit a gaz<&f lovaié^ egyéb állataiért, a gazdagok udvarán álló tehergépkocsikért, a pajtáikba "• •.. összegyűjtött szénáért, a gyárakban felhalmozott gyapjú- és Nássoaaisraf

okért és azt mondja: háború van, minden az eayém. De non csak az anyagi olgokat, hanem megukat az embereket is lefoglalja az állam, A háborús pénzügyi pro gramm célul tűzi ki, hogy az országot képessé tegye ezek elviselésére. Kettős kérdést kell megoldani; egyrészt megfelelő öszszegü frank szükséges a belső vásárlásokra, másrészt pedig nreg kell találni a szükséges devizákat a külső vásárlásokra, Franciaor^U} szigorú beiiő takarékossági rendszerben fog élni, Ny>lcvanmilliárdos Költségvetésünk épen-kétszerese a négy év előttinek, de ez a költségvetés egyensúlyban van, A mai pénzügyi politikánk egyik főcélja a pénz. hiaitás elkerülése^ A bevételek-és a Idadások közötti óriási különb ségetminden-" esetre el kell tüntetni. A háború törvénye, hogy önmagunktól meg-kel 1 taf

adni bizonyos dolgokat., viszont fokozottabb munkára van szükség, A tőe megmozdult, amikor Franciaország életbevágó érdekeiről volt szó, Takarékoskodni kell és le kell mondani egyes mindennapi'igények kielégítéséről, hogy ezáltal Franciaországot erősebbé tegyük. Háború idején a" nemzet minden ere

t ének ama cél szolgála tában kell állania, hogy tápláljuk és felfegyverezzük az országot. Az üzletek kirakataiban - folytatta a pénzügyi iniszter - látom azt a felirást: Vásároljatok! , amely kilenc hónappal ezelőtt elmondott beszédemnek Jelszava volt. Azóta azonban kitört a háború és a vásárlásra való felszólítás helyét a takarékosságra való tanácsot kell adni, mert a mai háborús időben minden --fel sleges kiadá hűn az ország ellen, A devizák előteremtése szempontjából fontos, hogy minél többet termeljünk kivitelre és a lehető legkevesebbet

v

>ásároijunl külá ' földről. Másik lehetőség volna a Francia Bank arany nak a "felhasználása, de ez az arany nemzeti tulajdon, és ha elkeltjük, a non zet vagyona" elvé s2. Kétségtelen, hegy elköltünk az aranyból a háború alatt, de a ael'&i. hogy lehető legkevesebbet vegyünk el belőle, Ma a világ egy részéből csak"aranyért tudunk vásárolni, de másik hatalmasabb részebői font sterlingért a december 14.-én kötött francia-angol megállapodás értelmében. Ez a megállapodás lerakta a két ország pénzügyi és gazdasági szolidaritáóának alapjait. Meglep ődton, amikor a francia-angol megállapodásról k i adott hivatalos közleményt nélunk különbözőképen magyarázták, A közlemény világosan megnondja

? hogy a háború közös kiadásait Franciaország és Anglia három-kettő aranyban viseli. Egyesek azt kérdoaték, hogy ez vájjon a háború összes kiadásaira vonatkozik-e? Ez nem volna lehetséges és nem volna kívánatos^ mert mindenki tudja, hogy a két ország életszínvonala között nagy különbség van és különösei aTiáborus családi segélyek és ellátmányok tekintetében nun. lehet hasonlóan cselekedni. Mások afölött vitatkoztak, hogy mit kell a közös kiadások kifejezés alatt érteni. Az" igazság az, hogy a kiadások ilyen arányban történő elosztása a már folyamatban lévő fontos kiadásokra vonat kőzik, mint amilyen például a lengyel hadsereg-fenntartása, ami egymaga évenként több mint három és félmilliárdba keiéi I, /Folytatása következik/