Napi Hírek, 1939. december/1

1939-12-14 [0455]

" Ő Wa/Wa /vitáz Somogyváry soproni beszédének vége./ Mi, a nyugati végek magyarjai, mi a husz év óta vérző seb édesanyánk testén: példa, tanítás és intelem vagyunk minden vakmer térképrajzolónak, S a bizonyságunk: itt van! .Az Örökkévalónak szánt emberi tákolmány, a páriskörnyéki békemű: élt husz évet. Ember csinálta Isten ellen s a történelem nem adhatta hozzá törhetetlen, szentesítő pecsétjét. Ma újból recseg, ropog az egész világ. S a nagy robaj után, amikor majd újból építeni kell, gondolja meg minden jószándéku ember, hogv újból és újból összedűl minden mindaddig, amig számításon kivlll hagyják az egyedül örökkévalónak, az Istennek teremtését: a történelmi lelNe kontárkodjanak hát a jövendő béke kovácsolói se erőszakkal, se elméletekkel, se jóvátételi bizottságokkal, se hamisan-mérő határki igazit-;' V: zo ttságokkai, mert az élet és az igazság kilép a sírból is, félretaszítja az elméleteket, lerántja a jóvátételi bizottságok hazug álarcát s maga lesz velünk együtt és minden tisztaszándéku nemzettel együtt: a határkiigazitó bizottság! Testvérek! G-ondoljunk hálával és kegyelettel Sopron és a nyugati végek minden egykori hitvallójára, akik tiz évszázad alatt katonái voltak a hűségnek. Katonát mondok, mert a soproni sors: katonasors. Ezt a sorsot vállalták őseitek, vállaltuk mi és vállalják ivadókaink, a világ végezetéig. IJzen a mai évfordulón újból hitet teszünk! Édesanyánk, Magyarország! Te tudod, ezer esztendeje

( tudod, hogy ez a nyugati kiáltás: a -áiséges gyermek szava. Te tudod azt is, hogy ez ferfiszó, katonaszó. Se eleink, se magunk soha megnem szegtük. Ve* res és győzelmes bizonyságaink vannak rá. hogy a szavunk mind'g egy volt a cselekedettel., Es édes nekünk ez a töviskoronás hűség, Mert szeretünk tede, a tieid vagyunk, neked szolgálunk, néked kedveskedünk, néked adjuk munkánkat, erőnket, kardunkat s ha kell az életünket is, mert te szülte] s te tápláltál, te neveltél, időtlen idők óta. Kitüntettél minket a legszebb anyai szóval: a leghűségesebb gyermek jelzőjével. Mi sem tudunk egyebet adni most. Csak egy jelzőt. Azt, amelyet te adtál. De a lelkünk imádságával mondjuk: édesanyánk, Magyarország, te leghűségesebb anya! Aldassék a te neved, most és mindörökké i. /MTI/