Napi Hírek, 1939. december/1

1939-12-14 [0455]

0 la/ffa P x o d o m o. Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsit juk vitéz Somogyváry Gyula ünnepi beszédét, amelyet a soproni néj>szawás 18, évfordulóján Sopronban mond * el. Keretet később adunk. /^T~*>. "• @te Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Testvérek! Ma tizennyolc esztendeje a békeszerződések lelketlen*.) 3 sége szörnyű kérdést adott fel ennek a városnak s enlek a nyugati végnek. / Olyan kérdést, amelyre nem lehetett halogató vagy ki4érő választ adni. Ezt a fcérdést: - Te nyugati táj, te nyugati város, mi vagy, mi akarsz lenni, osztrák-e avagy ma gv

ar? __ —

—. , - ... ,- ••. • ' r > '< — 4Há az előbbit választod, fekkor egy, nemzeti életének i sok külső vonásától megfosztott, de anyagilag dédelgetett országba kerülsz. Ha pedigfMagyarországot választod, akkor egy sorvadásos-halálra itélt nemzet sorsat_is_ss

ft

d magadévá. Felelj, Nyugatmagyar ország, felelj, te város! Pejtndmod kell, hogy nemcsak hazát, hanem sorsot is választasz.!Az egyik öl* dáloflTa mások kegyelméből való. de gondtalan jólét vár reád. a

f másik* oldalon.! az ősi hazában pedig: a kitaszítottak, megbélyegzettek sorsa, amely csak íni7dfi1mftR mát ég reménytőlholnapot nyú

jtha

t szamodra. Válassz a könnyebb és biztos ma, meg a szevedésekkel teli, bizonytalan holnap között! Mi^tkarsz lenni? Cirógatott része egy jóltartott államocskának, avagy egyre véáző seb, egy ezeréves, vonagló országcsonkon? \ Ünneplő testvéreim!, Sopron választott, £fs boldog volt, hogy választhatott. Mert bármily kegyetlen volt is ez avkeídes, mégis emberségesebb volt egy árnyalattal az első Ítéletnél. ,mu lf-u Emberségesebb volt annál az Ítéletnél, amely kérdés nélkül, osak Brennus kar,djápak argumentumával, akarta odadobni! ezt a földet olyan országnak, amelyhez sohasem tartozott, amelynek sem emberi, sem történelmi! jussa hozzá nem volt. Ezt a kegyetlen és dölyfös Ítéletet csak néhány ágról-szakadt, magyar felkelő fegyveres riasztotta vissza a nagyobb gazságJ végrehajtásától. Az az Ítélet nemcsak ezeréves országot hasított szét. Az ezeréves lelket is ketté akarta vágni* Testvérek! £~^F/^> * Ha volt vala|ia nemzedék/ amely a maga szemével láthatta, hogy minden mesterséges elmélet csődöt mond az élet igazi, nagy törvényeivel szemben, hát ez i^mi nemzedékünk láthatta. Az siTrianonban született, kegyetlen elmélet, a népek önrendelkező jogára hivatkozva akarta megteremteni azluj Európát, Itt a Kár*pátok ölében. De amikor az elmélet öntőformákba került, az eleven élet jajjal és vérrel tiltakozott s nem e

nged

te magát beléjükkényszeriteni. Az elmélet nemcsak magukról rendelkező nemzeteket"teremtett, hanem teremtett, azok mellett, ugyanannyi;rabszolgamilliót is. —1 Azután hallottunk más elméleteket is. A gazdasági öélszerűség különböző elméleteit. Es amikor meglakajjiák ezeket valósítani, az élet azt mondotta: nem. nem akarunk falanszterben élni! Nerc afrajunfr lélek és láng és hevület nélkül, jámbor igalohók: módjára élni, pusztán a nagyobb mindennapi abrakért! * 1