Napi Hírek, 1939. december/1

1939-12-08 [0455]

Y tt/lt/H P á r i s, d ecember 8./Havas/ félhivatalos közlemény a katonai helyzetet a következőkben ismerteti: , . -A csütörtöki nap folyamán a német csapatok nem próbáltak meg ujabb rajtaütések végrehajtását. Mindamellett elég élénk járőrtevékenység folyt mindkét részről; a rajnai arcvonalon a nyugalom megszűnt, a, folyó két oldalán állásban lévő katonák sortüzeket váltottak egymással. Az előretolt vonalaim több kisebb összecsapás történt, amelyekben aránylag kis létszámú erők vettek részt, ahhoz képest, hogy mindkét oldalon hatalmas t •: «ömegek vannak összpontosítva. A francia csapatok azonban a puskát nagyreszt felcserélték az ásókkal és lapátokkal. Több tonna földet és betont forgattak meg s a Maginot-vonal mély kazamatái előtt, fölött és mögot t uj erődítményedet építenek, amelyek befejeztével a francia határon Genftől Dunkerqueig Jjatalmas lövészárok rendszer létesül; ez azután könnyűszerrel elviseli a leghevesebb szárazföldi vagy légi bombázásokat, a legerősebb gyalogsági támadásokat és a leghatalmasabb harckocsi offenzívakat, , , A Maginot-vonal berendezései immár a francia szárazföldi védelemnek csak egyik - természetesen jelentékeny - részét jelentik, de nem az egyetlen és legnagyobb hányadát. Háromhavi megfeszített munpval több millió emberi kéz a Maeinot-vonal előtt és mögötte, valamint két oldalán, ujabb hatalmas, állandó jellegű beton erőditményrendszert emelt, amelyek előtt mély harckocsi-eináritó vonalak, aknamezők és különböző ágyuk vannak és meredek fcajlásu mély árkok fekszenek. Az uj erőditményövet - tervrajzát illetően - a német erődítményekhez lehet hasonlítani. El lehet tehát mondani, hogy a Magmot-vonal most kibővült egy Siegfried-vonallal. Ez a hatalmas uj erőditményvonal nemcsak a német-francia határt védi, hanem elhúzódik az irdennek szorosaiban, a flamand síkság egyes terepsészein és a Jura hegység át járóin./MTI/ Ht Küm Kö/Dn Berlin, december 8. f4 A Német Távirati $roda egyik közleménye a szovjet-finn válsággal foglalkozva erélyesen visszautasítja azt a kísérletet, hogy az északon történő eseményekért Németországra hárítsák a felelősséget. Északeurópa népei - mondja a közlemény - mindig különleges rokonszenvnek örvendtek Németországban, ez a rokonszenv azonban az utóbbi husz év folyamán mindinkább egyoldalúvá vált. Igy a világháború befejezésekor egyik északi állam sem vetette latba befolyását a német néppel elkövetett igazságtalanság ellen. Azonkivül az északi államok a leghűségesebb hivői voltak a népszövetségi rendszernek, amely egész felépítésébe^ csak azt a célt szolgálta, hogy örök időre fenntartsa Németország elnyomását. Amikor Németországban a nemzeti szocializmus átvette a hatalmat, az északi államok részéről szidalmazták és bojkottálták. Amikor Németország ez év folyamán kijelentette, hogy hajlandó támadást kizáró szerződéseket kötni az északi államokKal, Svédország, Norvégia és Finnország érdektelenséget je leintett be. A nyugati hatalmakkal való háború kitörése éta az északi államok sajtójukban és cselukedeteikben egyáltalán nem tanusitottak jóindulatú magatartást Németország érdekei irányában. Ám válassza meg minden ország - irja végül a közlemény rokonszenvét vagy ellenszenvét ugy, ahogy azt legjobbnak látja, de azután ne panaszkodjék, ha a másik oldalról sem tanúsítanak irányában oly mértékű rokonszenvet, amilyenre az ő részéről évek óta hiába vártak. A Harmadik Birodalom hűséges azokhoz, akik hozzá hűségesek és azok mellett áll, akik őmellette állnak, A német népnek nincs semmi kifogása a finn nép ellen, sőt a német népben nincs semmiféle ellenséges érzés Északeurópai népei iránt, /MTI/