Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-29 [0454]

-o- 3s/Vv/Zs /Gafencu beszédének 2. folytatása./ Gafencu ezután a Duna-medence kérdésének vizsgálatára tért át és kijelentette, hogy nézete szerint a trianoni békeszerződés nem volt szörnyű, igazságtalanság, mert egy olyan állam helyébe, amely kisebbségekből volt összetevő, amelyben az uralkodó nemzetiség maga. is kisebbség volt, olyan nemzeti államokat teremtett, - köztük Magyarországot - amelyek életképesek és teljesíteni tudják a békés rend fenntartására irányuló hivatásukat. Megelégedessél állapit ha tjük meg, hogy Magyarország Jugoszláviával szemben felismerte ezt az igazságot s roméljük, hogy Romániával

1

"'szemben is el fpgja ismerni. Bármi • legyen is.cz a természetes rend /nem lehet többet változtatni rajta. A trianoni békeszerződés által ütött sebeket nem lehet a nemzetiségi elv és a nemzeti államok lerombolásával moggyoVvitani. hanem csak ezeknek az államoknak együttműködésével, amclyekneg" közös-cél ja, hogy megerősítsék független nemzeti létüket. Maguknak a kisebbségeknek is béKÓs' szerepet kell betölteniük, amelyet nem szabad, how külső bujtogatás megzavarjon. X

c

'

s " I külügyminiszter ezután ismertette azokat a módozatokat, ameiyekkcl Románia a kisebbségügyi kérdést meg akarja oldani. Románia az állam keretében megerősíti és biztosítja a kisEbbsésok nyelvi, vallási és kulturális jogait. Ezután a semlegességből folyó kötelezettségekről szólva kijelentette Gafoncu, hogy a semlegesség pártatlanságot követel mog u^y a dolgok elbírálásában, mint a cselekedetekben. A semlegessé^ azonban nem jelenti az ügyünk igazságába vetett hitről való lemondást, amelvot meredtünk a viparos időkben* s amelyet meg fogunk védeni az eljövendő béke napjaiban is. i semlegesség nem jelenti a nemzeti hivatásról való lemondást. . -Bár semlegesek vagyunk, osztozunk a háború okozta veszteségedben és szenvedésekben. Szilárdan hisszük azonban, hogy a most még ellentétben lenni látszó irányzatok közt is lehetséges lesz a közeledés ós kitartunk a mellett a meggyőződésünk mellett, hogy a béke hamarosan megvalósul. Károly király is bátran és melegen pártolta a holland és belga uralkodók bekito közbelépését, ami nem volt véletlen, hanem megfelel ez állandóan követett álláspontnak. Uralkodónk magatartása megerősítette Románia békepolitikáját. . Végül kijelentette Gafoncu, hogy az a politika amelyet most jazolt, nem egy miniszter vagy egy kormány munkája: valamennyi kormány elfogadta, minden királyi tanácsos helybenhagyta. Ez mindenekelőtt Karoly király munkája, amit kellőképen kell méltatnunk. Ez jógáink védelmének, őszinte politikája s a mult megtanított rá, hogy mindi^egységeseknek kell maradnunk. Nem folytatjuk a gyűlölet politikáját, hanem gőzre akarunk működni a népek összefogásában. A n mzeti ösztön politikáját követjük s ez olyan joyő 1910 vezet bennünket, amelyet nyugodt bátorsággal és bizalommal varunk. /MTI/