Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-25 [0454]

Ba Z e /Ho R ó ai a /november 25, /Magyar Távirati Iroda/ A Corriere della Sera a most lezárult magyar-olasz ke­reskedelmi tárgyalásokkal foglalkozva a következőket irja: A magyar-olasz gazdasági vegyesbizottság augusztusban tartotta rendes ülésszakát, hogy megállapítsa az 1939-40 gazdasági év­re az olasz-magyar kereskedelmi forgalom folyamát* Az ülésszakon'kidol­gozott megállapodások végrehajtása azonnal megkezcődőtt. azonban kitört a háború. A háborús viszálynak elkerülhetetlen kihatásai vannak a nem hadviselő államok kereskedelmi forgalmára is, ami természetszerűleg vál­toztatásokat tesz szükségessé. Bizonyos szükségletek másodrendünkké vál­nak, másodrendű szükségletek pedig elsőrendűvé lépnek elő."Mennyiségi és minőségi szempontból tehát egyaránt m u dositásra szorul a kereskedelmi forgalom egész rendszere. Ezta munkát végezte most el a magyar-olasz gazdasági vegyesbizottság Az olasz-magyar kereskedelmi" forgalonrvolu­men je nagy általánosságban változatlan marad, egyes tételekben azonban a megváltozott körülményeknek megfelelően módosítások következtek be;' Módosításokat hajtottak végre az együttműködésnek abban a szellemes®, amely Olaszország és Magyarország kapcsolatait politikai és gazdasági téren egyaránt áthatják. Ba Ze/Ho Róma, november 25. /Magyar Távirati Iroda/ ostrom/ Az olasz érdeklődésének középpontjában a tengeri /zá riig megszigpritásának kérsése áll. Giano gróf .'": pénteki közlésével, J~L"r kapcsolatban ofofezpolitikai kirökben hangsúlyozzák, hogy annak'nem" til­takozás, hanem megelőzőlépés jellege van. Ez annál is érthetőbb^ mert az angol francia tengeri ostromzár megszigorítása Olaszország életterét és létérdekeit érinti. A Tribuna - egyéb két szombati vezércikkében a kövctke"** Bőket irja^ - Az angol-francia zárlat megszigorítása a legnagyobb mér­tékben zavarja a semleges, nemhadiselő államok életérdekait," Súlyosan" érinti a világkereskeaelent és olyan állapotokat teremt, amelyek nehe­zen egyeztethetők össze szuverén államok jogaival. Tekintettel semle­gesexjtiltakozására, Anglia igyekszik szépíteni a helyzetet, de az~az emelése, -j hogy a zárlat megszigorítását a németek által alkalmazott aknaháboru~idézte elő, mit sem változtat azona a tényen, "hogy az uj in tézkedések folytán olyan a..* ^ államokat éjhíjtenek a" viszály"kö­vetkezményei, amelyek abban nem vesznek részt. A lobogó védelmezi az árut; ez az alapja a nemzetközi kereskedelemnek. Ezzel szemben azt hozzák fel, hogy az áru nem képezheti csempészet tárgyát. Semmi esetre som lehet" Mh csempészésnek tekinteni azt, ha egy senleg5s állam olyan árukat szállít ki, amelyben német anyagokat is felhasz­náltak* Olaszország , amely meg akarja védeni nagyhatalmi érdekeit , nem maradhat közömbös a viszály ilyen követkéz .lényeivel szemben. Ciano gróf lépése tehát, ame&tpg felhívta Anglia és Franciaország figyelmét a zárlat végrehajtásnak következményeire, igen célszerű volt, C/Ho P r o d o m o " - - — ­E kiadásunkhoz mellékeljük az árellenőrzö'kormánybiztos két rendeletének ismertetését a textiláruk árrendezéséről, mmmmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom