Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-24 [0454]

m UVV" Belgrád , november 24. /Magyar Távirati írod*/ YyVw^ A Vreme mai száma vezércikkben foglalkozik Csákv István gróf magyar külügyminiszter keddi képviselőházi beszédével. A vezércikk annak megállapításával kezdődik, hogv a ma­gyar külügyminiszter teljes világossággal leszögezte, hogv Magyarország kül­politikája teljesen a béke, a semlegesség ésa nemzetközi összetartás jegyé­ben áll. A lap szerint ez volt Csákv István gróf beszédének középponti gön­dolata^ amely a többi délkelet európai állam szempontjából is s legnagyobb j elentoségü." Szek az államok ugyanis épen olvan mértékből akarják a háborús konfliktustól való távolmaradásukat és a békének a fenntartását, mint Ma­gyarország, nemcsak nyugodt fejlődésük, hanem létfenntartásuk érdekében is. A' cikk ezután azokról a szavakról emlékezik meg, nmelye­ket a magyar külügyminiszter Jugoszláviával kapcsolatban használt rögtön az­után, hogy aNémetbrszághoz és Olaszországhoz fűződő baráti kapcsolatokról beszelt, K . cikk a beszédnek erről a részéről szó szerint a következőket mond­án: "Csáky István grófnak Jugoszláviához intézett szavaihoz nem is kell kommentál, minthogy azok annyira világosak és határozottak, hogy világosabbak és határozottabbak már'nem is lehetnek. Ezek a szavak a 1 eejobb jisszáangra találtak egész Jugoszláviában, ahrl hasonlóképen a ba­rátság érzése uralkodik Magyarország iránt, akárcsak Magyarországon, ahol az egész közvélemény örömmel üdvözölte a fenti szavakat.'" 'A cikk ezután igy folytatódik: "A jugoszlávokat" emellett érdekelték még Csák' István­gróf .beszédének ama szavai is, amely ek'Magyarországnak a többi délkeleteu­rópai semleges államhoz való viszonyáról szóltak. A helyzet ebben a tekin­tetben is teljesen kielégítő volna, * hacsak a Románia ciinére mondott kijelen­tésekből nem lehetne a minapi román-magyar közeledésnek pillanatnyi megál­lására következtetni." A cikk ezután emlékeztet arra a baráti közvetítésre, amlvet Jugoszlávia nevében Cincar-Markovics külügyminiszter ' végzett október elején és amelynek következmén. eként a magyar e? a román határról visszavontak a csapatokat. A cikk reméli, hogy ez a diplomáciai siker meg­felelő reményt nyuit arra, hogy a Magyarország és a Románia közötti viszony mindkét állam érdekében tovább javulV Bz a feilődás - fejezi be cikkét a Vreme - bebizonyítaná azta Csáky által is tett kijelentest, hogy Európának ebben a részében egy uj világ van keletkezőben, amelvben az egyes népek és az egyes államok hivatásuk tudatában kölcsönösen együttműködnek a béke és a feilodés nagy müvében. A Yreme fenti vezércikke MfNMUtoki megfelela jugo­szláv hivatalos álláspontnak Csáky István gróf külpolitikai beszámolójával kapcsolatban* i B e r n,november 24. . . nMV^'vtfv. A Svájci Távirati Iroda római jelentése szeri nt Bor et ti bukaresti apostoli nuncius hosszt! jelentésben számol be a szentszéki állam­titkárságnak az orosz megszállás alá került lengyel területeken élő kato­likusok helyzetéről. A nuncius jelentéséhez igen sok tanuavállomást és egyéb dokumentumot csatolt. A jelentés szerint a szövi j ti3ndszert az egész megszállt területen bevezették^ de egyes vidékeken bizonyosfoku türelmet tanúsítanak vallási téren, általában a főbb egyházi méltóságokat meghagyták hivatalukban, míg azokat a papokat, akiket a lakosság tilta­kozása nélkül eltávolitnattak, száműzték. A lakosság helyzete r ndkivül súlyos, A megszállás és a háború nyomán támadt pusztítást a legnagyobb­ik nyomor váltotta fel./MTI./ _ _ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom