Napi Hírek, 1939. november/2

1939-11-21 [0454]

Y Íf/Ro/Wa H a i f a, november 21./Havas/ A délhaifai Athlit város közelében a palesztinai tengerparton a Földközi-tengeren dühöngő vihar két hajótörést okozott. Az elsülyedt hajók közül az egyiknek a neve Abdel Rahman 40 tonnás egyiptomi hajó, a másik pedig a Jaffa nevü 29 tonnás palesztinai hajó. Mindkettő Portsaidból jött- Két palesztinai tengerész a vizbefult./MTI/ o- SJ/m/Wa Veszprém, november 21. Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné, a belügyminiszter felesége, mint a Magyar Háziipari Központ elnöke, kedden délelőtt Veszprémben megnyitotta a Magyar Háziipari Központ és a Bakony-Balaton háziipar által a megyeházán rendezett háziipari és népművészeti kiállítást. A belügyminiszter felesége vitéz Bonczos Miklósné, Mesterházy Ferencné és Berky Miklóshé kíséretében érkezett a megyeházára, ahol a veszprémi nők nevében Bélák Irénke üdvözölte és virágcsokrot nyújtott át neki, majdpedig Szentiványi Károly pápai prelátus köszöntötte. A kiállítás megnyitása után a rregyeháza kistermében megalakult a Magyar Háziipari Központ veszprémmegyei bizottsága. Az alakuló közgyűlésen Berky Miklós alispán üdvözlő szavai után vitéz Keresztes-Fischer Ferencné méltatta a magyar háziipar és népművészet fejlesztésének hazafias ás szociális jelentőségét, majd Radnóthy István a Magyar Háziipari Központ ügyvezető elnöke ismertette a háziipari bizottság feladatait. Az alakuló közgyűlés a veszprémmegyei bizottság elnökévé Szentiványi Károly pápai prelátust, ügyvezető igazgatójává Nacsédy Józsefet, a Bakony-Balaton Háziipar ügyvezető igazgatóját választotta meg. Végül B^nko Sándor miniszteri számvevőségi főtanácsos aa iparügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta a bizottságnak./MTI/ Kümo- Ze/Mo/Wa $ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m.kir. külügygiiniszter a képviselőház mai ülésén benyújtotta a Gozsdu-alapitvány ügyének végleges rendezése tárgyában Bukarestben 1937-ben kelt magyar-román megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Néhai Gozsdu Manó 1896-ban kelt végrendeletében vaf

yonát a magyar és erdélyországi román nemzet keleti orthodox hitvallását óvető részenek hagyományozta. Az alapítólevél szerint az alapítvány a magyarországi és ezzel egyesült erdélyi görögkeleti románok oszthatatlan tulajdona. Az alapitvány vagyona több budapesti bérházból, folyószámlán elhelyezett jelentős összegű keszpénáÉ'l és értékpapírokból áll. A világháború előtt az alap főleg tanulmányi ösztöndijak adományozására szolgált.Kezelését a görögkeleti orthodox metropolita elnöklete alatt az összes magyarországi és erdélyi orthodoE román püspökökből álló és Nagyszebenben székeio tanács intézte. A világháborút követő békekötés következtében az alap kedvezményezettjei, mintegy 1,800.000 görögkeleti vallású román, csekély kivétellel román álie.mpolgáro„ voltak. Erre való tekintettel, valamint azért is, mivel az alapítványt kezelő szervek is ho mánia területén vannak, a magyar kormány megértéssel volt azcn román kivánsággal szemben, hogy az alapitványi vagyon odajusson, ahol az alapító által javasolt kedvezményezettek vannak, 1930-ban történt először megállapodás a vele kapcsolatban felmerülő kérdéseknek tárgyalások utján történhető rendezésére. A tárgyalások több megszakítással 1937-ig folytak és a most becikkelyezendő egyezménnyel értek véget. Az alapitvány ügyének rendezésekor felmerült annak szükségessége, hogy a mai Magyarország területén maradt görögkeleti románok számára, akik az alapnak a román állam részére való visszaszolgáltatása után a keavezménve^től elesnek, egy uj alapitvány létesíttessék. Ezért a megállapodás gondoskodik arról, hogy Románia ezen ujabb alapitvány céljaira a mai Magyarországon élő görögkeleti románok számaranyának megfelelő összeget egy ilyen alapitvány létesítése céljából bocsásson a magyar kormány rendelkezésére. , ÖJ _ ORSZAGOS LEVÉLTÁR