Napi Hírek, 1939. november/1
1939-11-02 [0453]
o- Zw/Vv § Jia van egy éve annak, hogy a bécsi döntés a Felvidék magyarlakta területének visszaadta szabadságát. Ebből az alkalomból a felvidéki magyarság nevében az Egveslilt Magyar Párt vezetői táviratban köszönték meg a bécsi döntés létrehozásában" résztvett államférfiaknak felszabadulásukat. Ribbentrop báró német birodalmi külügyminiszterhez a következő táviratot intéztek: "A bécsi döntés évfordulója alkalmával kérjük Naeyméltóságodat, engedje meg, hogy kiefejezésre juttassuk a felszabadított felvidéki magyarság legszívélyesebb köszönetét és hűséges megemlékezését. Jaross Andor, Révay István gróf." Giano gróf olasz külügyminiszternek a következő táviratot küldték: "Engedje meg Nagvméltóságod, hogy a bécsi döntés évfordulóján kifejezésre juttassuk legszívélyesebb üdvözleteinket és hálás köszönetünket. A felszabaditott magyarság nevében Jaross Andor, Révay István gróf." A következő szövegű távirattal fordultak Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz: "A bécsi történelmi napok első évfordulója alkalmával hálatelt szívvel gondolunk Nagyméltóságodra, megköszönve azt az önfeláldozó munkát , amit értünk végzett. A felszabadított magvarság nevében a Felvidéki egyesült Magyar Párt. Jaross Andor elnök, gróf Révay István ügyvezető elnök." Ugyancsak táviratban köszöntötték Kánya Kálmán volt külügyminisztert: "A bécsi döntés első évfordulója alkalmával hálatelt szívvel gondolunk Magymeltóságodra és az értünk oly eredményesen véghezvitt nagy munkaiára. A felszabadított magyarság nevében a Felvidéki Egyesült Magyar Part. Jaross Andor elnök, gróf Révay István ügyvezető elnök." L , . á Dr.vitéz Imrédy Béla nv.miniszterelnök a következő táviratot kapta; -. - ^ _ ; f A felszabadulást meghozó bécsi döntés első évfordulója alkalmával halával és szeretettel gondólunk Karvméltóságodra. A felszabadult magyarság nevében a Felvidéki Egyesült" lagvar Párt. Jaross Andor elnök, gróf Révay István ügyvez ető el nök." JwnJ • G- Ra/Rn Bukarest, november 2. /Magyar Tévinti Iroda/ A belügyminisztérium előírta, hogy az iskolák fenntartására a községi költségvetések 14 százalékának felosztása az iskolák tanulói létszámának arányában történnék. Az előirányzott összegekből tehát egyformán kell részesíteni a felekezeti és az állami iskolákat.