Napi Hírek, 1939. november/1
1939-11-10 [0453]
Losonc, november 10. Losonc városa felszabadulásának napját, november 10-t, amely napon huszévi cseh uralom után a magyar honvédek újból bevonultak az / w ősi magyar városba, ünneppé avatta, a lobogódiszbe öltözött Losonc lakossága lelkesedéssel, nagyszabású hazafias ünnepség keretében ülte meg a felszabadulás évfordulóját és az thne őségen vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnök mondott beszédet, ü Kubinyi-téren, a Kaposvár városa által adományozott országzászló előtt folyt le az ünnepség, amelven részt vett Szilassy Béla a felvidéki ügyek államtitkára, Baross József nógrádvármegyei főispán, Koltay Ernő Losonc polgármestere, Böder Jenő ezredes. Losonc dandarparancsnoka, Giller János és Oláh György országgyűlési képviselő is. Kivonultak zászlóik alatt a frontharcosok, leventék, cserkészek, ott volt a tanulóifjúság ós testületileg valamennyi társadalmi egyesület. losonci dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd Giller János országgyűlési képviselő emlékezett vissza a felszabadulás eseményeire és hangoztatta, hogy a felvidéki magyarrág az anyaországgal teljes lelki egységben akar dolgozni azért az uj Magyarországért, amelynek talpköve a nemzeti hűség és a szociális társadalmi igazságosság. Ezután vitéz Imrédy Béla ny. miniszterelnök mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt felhasználtuk a kedvező fordulatot, amelyet számunkra a történelem feltaitóztathat-itlan folyamata ér^ -lelij/, és ezért bála.. . illeti meg az Ur Isten^.aki az ő maimáit lassai de^iztr.san őrleti és hála illeti meg azokat a nemzeteket 3s vezetőiket akik a versaillesi és trianoni, úgynevezett b'keszerződések szabadkőművesek vakolta alépítményeit hatalmás vállaikkal megrázták, nemcsak a saját fajtájuknak,, hanem a velük baráti viszonyban élő ás sorsukat osztó nemzetek szabadulására v A jövő magyar sors rejtélyesen pihen az idők mélyén, dog-e mini az éra a tavalyihoz hasonlóan és mikor, : nem tudjuk. Ha üt, tudni fogjuk, mit'kell csinálni, mert megsúgja nekünk maci yar ösztönünk, -• Taz a magyar le lek, amely mindig egy^-iteni tudta a nemzet életének és fejlődésének parancsszavát az európai felelősségérzet, a nagy , közös emberi eszményekért való helytállás szempontjaival. Amit elértünké, méltán önthet bizalmat belénk. Megláttuk, hogy nem pusztait ki belölünk a katonai erény, hogv nem ment feledésbe a magyar hivatás, melv a Pipátok medencéjének az életét rendezni és vezetni kivan ja .Tudunk ön r 'lló magvai külpolitikát folytatni, olyan barátsága/ teremteni és ápolni, amelyeknek gyümölcséit kézzelfoghatóan tudjuk tapintani, /kat LswCeL^ Imrédy Béla ezután jellemezte a visszatért magyar-. ságot és a csonka hazában maradtakat. Xk. bizonyára láttátok -"mondotta hogy annyi baj és vérveszteség ellenére mégis megépült egy önálló ház, fel épült égy sajátos'magyal otthon, amelyet semmi tekintetben sem kell mással megosztani s amely mégis még a teljes állami lét .'minden járulékával és kellékével fel van szerelved « Be bizonyára ugyanúgy csolálkjztatok és értetlenül állítattok szemben számos jelenséggel: az önmagán segiteni nem akarással és nem tudással, csodálkoztatok a kicshves ellentéteket, amelyek már a mézeshetekben kirobbantak.a taktikázásokon . - ^..<>* , a különösebb értelem és cél nélkül, tisztán hatolmi célok szolgálatában álló politikai játékokon, a sértődöttségeken t amelyek sokszor egy helytelenül alkalmazott cim nyomán állnak itt elo; azon az egész bárok K pompán, amely a magyal társadalmi élet falait feleslegesén elboritia és amelynek karbantartása az idők viszontagságaival szemben annyi munkát és energiát köt le«, Talán ma is kissé éltelenül álltok ezekkel a jelenségekkel szemben, visszahúzódtok és a partikularizmus látszatának teszitek iá magatokat, /Folyt, köv. /
