Napi Hírek, 1939. november/1
1939-11-08 [0453]
¥ Os/Zs /Hitler-beszéd II. folytatása./ \l Azt mondották: Aljasság, ha azt fogják rá az angolokra, hogy i valami kifogásunk van o német keresk.de lom ellen. Ellenkezőleg a kereskedelem szabadságát helyreá 11 itani akarjuk az cgősz világon. I'ég gyalázatosabb rágaloia az - mondották - ha Anglia hadicéljaként akarják feltüntetni, hogy szándékai vannak a német gyarmatokkal. Igy beszéltek 1914-ben, 1915-ben, 1916-ban. és még 1918-ban is. Egy lépéssel még tovább is mentek: Állítólag egyáltalában nem a győzelemért harcoltak, hanem c megegyezés békéjéért, a megbékélés ós mindenekelőtt az egyenjogúság bókéjéért. Ennek a békének kellett lehetővé tennie, hogy a jövőben -gyáltalában 1- lehessen mondani a fegyverkezésről, mert hiszen a háború ellen is harcoltak. Anglia állitólag azért folytatott háborút, hogy végre kiirtsa a háborút. Anglia mindigcsak azért folytatott háborúkat, hogy kiirtsa a háborút, tudniillik a megtámadottak háborúját, a megtámadottak cl le nállását. /Helyeslés/. Kárpótlás nélküli békére törekedtek s ennek koronájaként az általános leszerelésre, ós né>_k örök szövetségére. Mindezt azután Yíilson a 14 pontban összefoglalta s később még három ponttal kiegészítette. Az egyik nevezetes pont az volt, amely szerint nem kell tartanunk attól, hogy igazságtalanul bánnk majd Velünk, hogy Angliában bizva csak le koll tennünk a fegyvert, hogy az igazi népközösségbe felvegyenek bennünket, ahol csak a jog fog uralkodni és ahol nem lesznek majd győzők és legyőzöttek. Azután jön majd a népszövetség, valamennyi nemzet szövetsége s ezzel majd végképp kiküszöbölik a háborúkat és az örök béke fog uralkodni . /Folyt ,köv./ X Szf/Szf/I London, november 8, /^teiani/ Chamberlain miniszterelnök az alsóházban kijelentette, hogy az angol kormány a belga-holland felhívást a legaprólékosabb vizsgálat alá veszi, de szerdán még nem vo.lt abban a helyzetben, ho y erre vo natkozóan nyilatkozatot tegyen éi tel/' '
