Napi Hírek, 1939. november/1

1939-11-01 [0453]

RF Kü/PH Ankara, nov.l. A Török távirati J.roda a következőkben közli Izmet Inonü köztársasági elnöknek a parlament mebnyitása alkalmából szerdán délután 5 órakor elmondott beszédét: 0 Az elnök beszédének elején felálitotta az ország közigazgatási, gazdasági, pénzügyi és kulturális fejlődésének mérlegét, majd a külpolitikára áttérve a következőket mondotta: - A vilgg—eseményejf a közelmúltban olyan féjieményékre vezettek, amelyekről a török kormány állandóan tájékoztatta a parlamentet, hogy hozzájárulását kérje a török külpolitikának az európai válsággal kapcsolatos alakulásához. A béke fenntartására irányuló igyekezet sajnos hiábavaló volt és végül befejezett ténnyé vált a háború. Mélységes sajnálattal töltött el a dolgok ilyen alakulása és biztos vagyok benne, hogy önök is valamennyien ugyanúgy gondolkoznak, mint a török kormány. A török köztársaság kormánya a válság kitörése óta minden erejét arra összpontosította, hogy megőrizze az ország békéjét ós kellő biztosítékokat teremtsen az ország biztonsaga szempontjából. Azok a kölcsönös nyilatkozatok, amelyeket május 12,-én Nagy-Britannia és Törökország kormányai, június 23.-án pedig Franicaország és Törökország kotme lyai tettek, ezeknek a törekvéseknek az eredményei. Október 19.-én . olyan értelmű egyezmény jött létre Tör&ícországjFranciaország és Anglia között, amely anélkül, hogy bárki ellen irányulna , kellő biztosítékot nyújt a béke és biztonság megőrzésére, legalább abban a zónában, amely a mi befolyásunk körébe esik. Minden ország ugy gondoskodik a békéről, ahogyan földrajzi s egyéb adottságainak a legjobban megfele1. - Az ankarai egyeumény célja az volt, hogy meggátoljuk a háború tragédiájának továbbterjedését és kifejlődését s biztonsági régiót teremtsünk. Az egyezmény olyan természetű, hogy nem irányulhat egyetlen más nemzet jogos érdekei ellen sem, A szövetséges hatalmakkal fennálló kapcsolataink nem olyan jellegűek, hogy sérthetnék a többi országokkal fennálló normális ; viszonyunkat, - felelősségem teljes tudatában azt kívánom, hogy a háború tragédiája minél •előbb véget érjen s hogy a jövő nemzedékek sohase ismerjék meg a mai megpróbáltatásokat, ' Azt akarjuk, hogy országunk ma é~ pen ugy mint holnap^távol maradjon a háborútól, de biztonságunk érdekéber. nem vagyunk hajiandok semmiféle engedmény re és feltétlenül hífck maradunk vállalt szerződéses kötelez ettségeinkhez . - Amint jól tudják, a török kormány külügyminisztere három héten át tárgyalt Moszkvában, ahol a szovjetkormány vendégeként tartózkodott. Jogos volt az a reményünk, hogy e tárgyalások eredményeképon olyan megegyezés jön majd létre, amelynek alapján a Törökország s a Szovjetunió közötti szerencsés baráti kapcsolatok még jobban kimélyülhetnek, Törökország a maga részéről mindent megtett e cél elérése érdekében, s már azt hittük, hogy sikerül eredményt elérnünk. Nem tehetett azonban olyan eredményt elérni, amely egyaránt megfelelt volna m indkét ország érdekeinek. A Szovjetunió és Törökország népei között fennálló barátság igen szilárd alapokon nyugszik^ Ezen a barátságon nem változtat a körülmények ós szükségletek folytán bállott mulé helyzet sem. Valamint a múltban, ugy a jövőben is változatlan őszinteséggel fogjuk ápolni a Szovjethez fűző baráii kapcsolatainkat. A világ közvéleménye láthatta , hogy a törökök becsüketesenitieotart ják kötelezettsőgeiket-t^ hiüfek marodnak adott szavukhoz. Ez a török Kormány általános politikájának alapja. L jövőben is elvárhatják a mi részünkről a teljes és becsületes jóindulatot,— Az elnök végül kijelentette, hogy teljes bizalomml van a hadsereg iránt,amely, ha szükség lenne rá, teljesiteni fogja kötelesedet a "Haza iránt, ÍOXTJ")