Napi Hírek, 1939. október/2

1939-10-17 [0452]

o-Za/Ho A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi és közoktatásügyi egyesitett bizottsága ke den délután 5 órakor Ivady Séla elnöklésével és vitéz Somogy­váry u yula előadásában folytatta a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyaiásat. A kormány részéről Reményi-Schnell er Lajos pénzügyminiszter A Hóman Balint vallás- és közoktatásügyi miniszter bzász "ajos pénzügyi, Páy István, Szilv WJMÍÍÁ és "Stolpa József kultusz­államtitkárok vettek részt az ülésen. 1 vita során If el szólalt Hokky Károly , Makray Lajos, Király József, ijl ester Miklós, "emesváry' Imre, Szent-Ivány József, Szabó Gyula, Szabó Zoltán,"vitéz Faragó á&e, palló Imre, Ortutay Jenő és Tömböly Dénes. A felszólalásokra válaszolva Hóman Bálint vallás- és"" közoktatásügyi miniszter rámutatott arra, hogy - népiskolák építésére a költségvetésbe felvett 600.000 pengős összegen kívül az egymilliárdos beruházási program keretébe a kultUBgtároára jutott évi kétesfélmillió pengő is rendelkezésre áll. Ennek keretében oldódik meg a tárca legfőbb' programja£ nepiskolaépités, valamint a mezőgazdasági népiskolák építésű, l3bbol az összegből a mostani másfél évben népiskolák építésére 3,150.000 jjengő, mezőgazdasági népiskolák épitésére pedig 600,000; pengő kerül i el használásra, ugy hogy a jövő esztendőben mindazokból a forrásokból, amelyek rendelkezésre állanak:, elemi népiskolai építkezésre a három " félévben négymillió pengőt, mezőgazdasági népiskolák épitésére 1,100,000 pengőt, tanonciskolák építésére 1.150.000 pengőt, a népiskolák felszerelésére pedig - elsősorban*a felvidéki és kárpátaljai visszacsa­tolt területekre való tekintettel'- 500,000 uengőt tud fordítani. így népiskolai célokra összesen 5,750.000 pengő Beruházási összeg áll rendel­kezésre. Az iskolahiany, amelyet a megcsonkítás után főként a színmagyar területeken lehetett tapasztalni, ma már túlnyomóraszben pótoltnak ' " mondható, 1926 és ±931 között az Országos Népiskolai Epitőalap se­gítségével néhai KLebelsberg Kunó gróf 3645"tantérmetj 1572 tanitéiakást összesen 5217 tantermet, illetve lakást építtetett 52.5 millió pengő költséggel. Ez az épitókorszak elsősorban éppen az Ilföld és a Dunántúl elhanyagolt vidékeit"látta el iskolákkal. Ezt"az akciót - mondotta a miniszter - minisztersége eleién egyelőre nem folytathatta az akkori kényszertakarékossági intézkedések miatt. 1934 végén és 1935'elején vette fel újra ezt a fonalat s 1934 és 1939 között - ezideig 1,329 ui tantermet, 528 tanítói lakást, vagyis összesen 1757 uj ép ületegysedet sikerült létesíteni. V ' ízidőszerint folyamatban van 613 terem és 276 lakás, vagyis összesen 889 épületegység építése. A költségvetés ezen­kívül még számos tanterem és :"" lakás költségeit fedezi 1 ,' ugy hogy " e négy évi akció keretében 1940 szeptemberéig végeredményben T992 tan­terem, 814 lakás tehát összesen 2806 elemi iskolai épületegység lé­tesül, amelyekre - a mostani viszonyokhoz alkalmazkodva olcsóbb es ta­karékosabb munkával - mindössze 12,4325.000 pengőt költ el a kultusz­tárca. Az építkezéshez szükséges többi összeget a ' r törvények ren­delkezése érteimében a községek és az egyházközségek szolgáltatták. A mezőgazdasági népiskolákról szilva megállapította a miniszter, hogy az utolsó esztendőben 24 tanterenrés 30 gazdas '.gi épület épült, a polgári iskolakrészére nődig 73 tanterem.- 3 két iskolatípus nál ezenkívül még s.,l„ ^ öt igazgatói lakás épült. Ilyi' önvaló "ezek­ből a számokból, " ' ^ -folytatta a miniszter - hogy a kultusz­tárca programjának válóban legelső helyét foglalja el a nepiskola­épitőakcio,. ázátben azzal a felfogással, aáely fűként a középfokú és* magasabbfoKU. iskolákat kívánja fejleszteni, holott kisebbyhieiiyokkal állunK; ...... R^.emhfL.. /P1 1 en • -.•„...„./aaLv.t...„.Vö« Jt ^X.-.^-„.-— «««

Next

/
Oldalképek
Tartalom