Napi Hírek, 1939. október/2
1939-10-16 [0452]
x E/KU . > o Rómából jelentik Carbonia szardiniai községet, amelyet a fasiszta rendszer épitett meg, október 28.-án, a fasiszta uralom tizennyolcadik évének^első napján avatjái fel. Erre a napra kereken ezer lakás készül el. A széhbányászat rohamosan fejlődik; évenként 100,000 tonna szenet tudmk Carbonia környékén termelni,/tel/ 0 Ku/Ku Stockholmból jelentik: A svéd statisztikai hivatal érdekes kimutatást kos öl a születési arán- szám rendkívül kedvező alakulásáról. S szerint Svédországban öt év óta nem volt cly nagy a születések száma, mint ebben az esztendőben. Az év első hat hónapjában születések száma csakn. m tizezerrél volt magasabb a halálozások számánál. A kedvező arányszám a házasságkötések rendkívüli szaporodásának következménye, /MTI/ rr Bs/Bs/Vi Belgrádból jelentik: Délszerbiában Kiesővé környékén uj gazdag mangánérctelepet fedeztek fel. Az uj bánya kitermelésének munkálatai már meg is kezdodtek./MTI/ X E/E/Vi D j i m m á b ó 1 Jelentik: ' ' ; A nagy vízmű. amC / Djimma lakosságának napi 700,000 liter vizet fog szolgáltatni, közel van befejezéséhez,/MTI/ X E/E/Vi Kannásból jelentik: A Litvánia főhatósága alá került uj terület nagysága a legújabb számitls szerint 14,000 négyzetkilométer. A legtöbb litván személyiség amellett van hogy a háború vegén a fővárost Kaunasból Vilnába helyezzék at./nálBI/ 0 Kö/Kö/Vi Bécsből jelentik: Bécsben ünnepélyesen megnyitották a Művészettörténeti Muzeumot. A múzeum gazdag anyaga uj elrenaezésben került a közönség elé. Külön kiállitás keretében mutatják be a német lovagrend összes pénzeit, érmeit és jelvényeit, külön termet kapott a meglepően értékes egyiptomi anyag, valamint a gótika és a korai renaissance plasztikája, A változatlanul maradt Rabéns-terem kivételével teljesen átronetetek a képtár hét nagy termét is. itt igen sok olyan képet állítottak ki, amely a közönség előtt eddig ismeretlen volt. Azonkivül Bécsben is bevezették azt a módszert, hogy a múzeum előcsarnokában havonként más-más tárgyat állítanak ki. mint a : 'hónap legérdekesebb darabját". Ezúttal egy hatalmas '^alkimista érmet" állítottak ki. A világ c legnagyobb érmét reinburgi Seyler ^ános Vencel prágai ötvös készítette I, Lipót császár idejében. Az érmen a császár szinezüstből öntött családfája látható. A hagyomány ^zerint ezt az érmet az alkimisták 1677-ben "színarannyá' 1 változtatták.
