Napi Hírek, 1939. október/1

1939-10-14 [0451]

He/Vv 1 r o d o m o . . Az alábbiakban a t. szerkesztőségük rendelkezésére bocsát­juk Hóman Bálint közoktatásügyi miniszter beszédét, amelyet ma délután mondott cl Vácon a Szent István szobor leleplezési ünnepélyén. Keretet később adunk. 3f x x A mult esztendőben, első nagy kir&lyunk halálának kilencszá­zadik évfordulóján hatalmas erővel fellángoló Szent István-kultusz uj alkotások hosszú sorát hivta életre. A szónoklatokról, Írásművekről, zene­müvekről' nem is szólva,_országszerte sok uj intézmény e s p o mp a. s épület avattatott fel a szent király tiszteletére, uj képek', szobrok, emlékmü­vek létesültek halhatatlan emlékének megörökítésére. A váci egyházmegye tiszteletreméltó püspöke is szükségét érezte hódolata nyilvános' kifejezésé re: szobrot emeltetett püspöksége székhelyén, hogy időtlen időkig hirdesse az egymásra következő^nemzedékeknek Szent István'dicsőségét ? alkotásai­nak nagyságát, szellemének gazdagságát, eszméinek állandóságát­Az uj szobor előtt ugy érezzük, újra testet öltött és itt Oll előttünk a középkor hatalmas szent királya, hogy mindannyiunknak pél­dát adjon és_örökérvényű magyar eszmények tiszteletére tanítson, szolgá­latukra buzditson, a szentistváni hagyományok követésére ösztönözzön. A Kárpátok természetalkótta erős védőövezete és a Duna fo­lyamrendszerének centripetális ereje zárt 4oMra.jzi, gazdasági és straté­giai egységgé avatja ezt az európai főt. .jafc érintkezőpontján elterülő országot. A politikai és művelődési egyseget azonban csak az a nép teremt­hette meg a Kárpátmedence kisebb tájegységekre tagolt területén, amelyik nem ennek a területnek valamelyik határvidékéről,"avagy éppen kívülről, hatalmas birodalmak székhelyéről indult annak meghóditására, hanem a kö­zépdunai természetes központból jutott el a legszélsőbb periferi. kig. Az egységet és állandóságot csak az a nép biztosíthatta ezen a földön, amelyik számolt annak sajátos természetével, táj rajzi és néprajzi tagolt­ságával s ehhez képest hivatását látta az egység fenntartásában, - s amelyik ösztönösen felismerte ez országnak nyugathoz való tartozását. Ez a nép a magvar volt s a magyar nép géniusza legtökélete­sebben Szent István kiralv bán, az első eurőbai mapyarbcn testesült meg. Szent Istvánt Ggyéni képességei - bölcsessége és vitézsége, ereje es aljzata, erélye és kegyessége, beketörekvése és liarckászsége, ösztöne és tudása - tették alkalmassá szilaj népe megfegycímezésére, a belső egység megteremtésére, az erős központi hatalom megalapítására, az állami es egyházi szervezet kiépítésére. Tiszta magyarsága és bensőséges kereszténysége vezették annak felismerésérc, hogy a magyarság csak akkor találhatja meg a maga nemzeti és világtörténeti áaivatásat, ha szervesn be­illeszkedik a nyugateurópai világba, de teljesen megőrzi a maga függet­lenségét .Szellemének rugalmassága és lelki alkatának ez a kettősége kész­tette az őseredeti hagyományok es nvugati eszmék egyeztetésére, az ősöktől örökölt értékek tiszteletére és a korszerű haladás szolgálatára. A magvar öntudatot es keresztény hitet, a magyar érzést,és nvugati szelleműt harmo­nikus egysegbefoglalo szelleme tette alkalmassá a történet folyamán annyi­szor felmerült s a nagy katasztrófák - a lechmezei vereség, a muhi csata, a mohácsi vesz, a trianoni romlás - idején újra meg újra időszerűvé vált sorsdöntő kérdések megoldására, Nvugat es Kelet, egység vagy tagoltság, *üggetlenség vagy hüberosség nagy problémáinak megfejtésére' s velük a ma­gyar nepegyeniseg létenok és fennmaradásának biztosításira* biztonságos európai elhelyezkedésének megalapozására. /Pűlvt . kÖV . / ORSZÁGOS LHVÉUAH - • K. szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom