Napi Hírek, 1939. október/1

1939-10-12 [0451]

Y Ku/nh/Ln Küm London , október 12. /Havas/ '.Zsúfolt alsóházi padsorok előtt mondotta el Chamberlain miniszterelnök nagy- beszédét, amelyet Nagybritannia és az egész világ közvéleménye már napok ota vár, Chamberlain bevezetőben emlékeztetett mult heti Ígé­retére, amely szerint minden esetleges békeajánlatot a francia kormánnyal és a dominiumok kormányaival együttesen hajlandó birálat tárgyává tenni. Közben elhangzott Hitler kancellár beszéde. A francia kormánnyal és a dominiumok kormányaival folytatott tanácskozás után a következőkben kör­vonalazta a helyzetet: Mindenekelőtt vázolta a lengyel háború kitörésének előzményeit és emlékeztetett arra, hogy az angolJKormány már augusztus végén tanácskozásokat folytatott Németországgal a lengyel kérdésben. Bár a helyzet veszélyes volt, az angol kormány mégis azt Hitte, hogy lehetsé­ges békés megoldást találni. Bagybritamnia már akkor leszögezte, hogy a danzigi kérdés erőszakos megoldása kikerülhetetlenül magával vonná a Lengyelország irányában vállalt angol kötelezettségek teljesítését. Chamberlain emlékeztetett Roosevelt elnök, a belga király és a holland királyné, valamint a Szentatya és Mussolini békéltető kísérleteire, maid kijelentette, ho !j Hitlernek eltökélt szándéka volt a Lengyelország elleni háború megindítása. Kétségbevonta a német kancellár őszinteséget, amikor annak az óhajának adott kifejezést, hogy Nagybritanniával megállapodásra kivan iutni. Ez a megegyezési óhaj azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy hátráltassa szomszédja ellen irányuló támadását, Lengyelország; megrohanása és a Lengyelországban ­legalább is a háború utolsó napjaiban - felhalmozödó romok homlokegyenes ellentétben állanak azokkal a kötelezettségekkel, amelyekről Hitler ma ugy beszél, mintha valóban teljesítette volna őket. . Miután a Hitler akarata értelmében inditott támadás­nak oly sok német és lengyel élet esett áldozatul, Hitler kancellár most előterjeszti javaslatait. Arra számítottak, hogy e javaslatok olyasvalamit tar­talmaznak, ami legalább részben jővátehetne a történteket, amelyek oly rö­vid idő múlva követték a csehszlovák nemzet jogai kárára elkövetett sérel­met. 'Ez a reménység meddő maradt. Másrészt nyilvánvaló, hogy Hitler Len­gvelországnak azt a részét, amelyet ugy állit be, mint német érdekterü­letet, olybá tekinti, mintha ez a kérdés kizárólag Németországot < erdekei­né és ezért csak a német érdekeknek megfelelően lehetne megoldani. a Hitler szerint a lengyel terület végleges formájának megadása és lengyel állam újjáalakítása olyan kérdések, amelyeket nem lehet a nyugaton viselt háborúval rendezni, hanem kizárólag Oroszország és Német­ország által intézhetek el .Kénytelenek vagyunk tehát megállapítani, hogy a német kancellár által beterjesztett javaslatok hódításainak elismerésen és különösen annak a jognak elismerésén alapulnak, hogy tetszése szerint cselekedhessek a legyőzöttekkel. Nagybritannia ezeket az alapokat nem fo­gadhatná el anélkül, hogy csorbát ne ejtsen becsületén és fel ne adja azt az elvét, amely szerint a nemzetek közötti nézeteltéréseket tárgyalás, neia­pedig az erőszak eszközével kell megoldani. Chamberlain véleménye szerint nem szabad túlságos je­lentőséget tulajdonítani Hitler beszéde ama részeinek, amelyek Németország szomszédaira vonatkoznak, amikor többmillió lengyelt és csehet bekebelezett a birodalomba. . . /Folyt.köv./ ^ , ' J 1 ORSZÁGOS I P\/Pi Tiiu

Next

/
Oldalképek
Tartalom