Napi Hírek, 1939. október/1
1939-10-07 [0451]
I ftf/Áf/Ln Róma, október 7. /Stefani/ Virginio Gayda a Giornale d,Itália szombati vezércikkében többek között ezeket" irja: Kívánatos volna, hogy a londoni és párisi kormány Hitlernek adandó válaszában számot tudjon vetni népe igazi érzelmeivel, valamint nagy. gazdag és könny-n sebezhető birodalma igazi érdekeivel s vegye tekintetbe az európai civilizáció mindenek felett álló érdekeit is. Be mivel Hitler uj Európa felépítésére tett javaslatokat, minden népnek, amely érdekelt az európai közösségben és annak jövőjében, joga és kötelessége felszólalni. Mussolini már 1922-ben szóvá tette az uj Európa problémáját, olyan Európáét, amelynek az elkövetett hibák beismerésével, a kölcsönös megértéssel s a jogok és erőviszonyok megbomlott egyensúlyának helyreállításával kellene megújhodnia. Azóta mindig ezek az elvek hatották -'t a Duce politikáját. Hitler javaslataiban az uj Európát lényege és a megvalósítására vezető módszerek tekintetében ugyanúgy képzeli el, mint azt irpr Mussolini is kifejtette, A fasiszta Olaszország épen ezért ezeket a javaslatokat épi tő jellegüknél fogva figyelembe veszi és méltányolja. Véget kell vetni Versaillesnek és a versaillesi rendszernek, hogy felépüljön az uj Európa. Bizonyos az, hogy a versaillesi Lengyelországot nem lehet többé visszaállitani. már csak azért sem, mert ebből a célból az angol és a francia népnek háborúskodnia kellene Oroszországgal is. Az uj Európa "csupán azt engedheti meg, hogy Lengyelországot nemzeti határai között állitsák vissza, .Azonban Hitler azt is jelezte, hogy az uj Európa igazságot akar a nyersanyagok, azaz : a gyarmati probléma terén is. Kívánja az árucsere szabadságát és a gazdasági együttműködést, valamint az egész világ lefegyverzését ázaz észszerüség határáig.Ezek a problémák más európai nemzetek, nevezetesen Olaszország életbevágó szükségleteit és érdekeit is kifejezik és bizonyos, hogy nem lesz o'éke Európában, amig nem nyúlnak hozzá és nem oldják meg ezeket a problémádat. /MTI/ W Ba/Zs/Ln Stockholm, október 7. / T émet Távirati Iroda/ N A lapok Hitler beszédét általában "utolsó békefelhívásnak" mondják. A Stockholms Tidningen szerint a javasolt békéért a leszerelési megegyezések kezeskednének. Most a nyugati hatalmak dolga, hogy v'glegesen állást foglaljanak a német kancellár javaslatához, A kérdés az, "mikép ítélik meg Londonban és Parisban, hogy mi forog kockán. Valamennyi nép akarja a békét, azonban nem lehet előre megmondani, hogy a béke most lehetségesTe. A Dagens Nyheter németellenes értelemben is. A lap például f, uj gyarmati követelésiről beszél ás ebből azt következteti, hogy "más földrészekre is kiterjesztik" a német élettér elméletét, /MTI/ I Ba/Zs/Ln' K o p e .n h á g a , október 7. /N-'met Távirati Iroda/ N Hitler b'-széde után a dán sajté mindenekelőtt félveti a kérdést: mit tesztk most a nyugati hatalmak? Valamennyi lapból világosan kitűnik ugyanaz a kívánság: á béke utáni vágy, A Politiken'szerint igazán nem lehet azt mondani,hogy Hitler b-szédének nem volt konstruktív tartalma. Most minden a körül a kérdés körül forog, hogy lehetséges lesz-e fa Hitler által kifejtett programot a nyugati hatalmakkal és a világ többi nemzetével békés együttműködősBen megvalósítani. AITI/ — ——— — — — — noc7A^rt« .
