Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-19 [0450]

W Ra/Ra/L Berlin, szeptember 19, /Német Távirati Iroda./ N Raeder vezértengernagy, a német haditengerészet fő­parancsnoka, Max Blockzijl-el. az amste-dami Algemeen Handelsblad munka­. társával, folytatott beszélgetése sjrán nyilatkozott a tenge rala11j-író / kérdéseiről. Raeder a következőket mondotta: /hábuiú ~ / - Németország a tengeralattjáró háborút az 1939. augusz­tus ,28.-án kibocsátott tengeri tengeri zsákmányclási rendtartásnak megfe­lelően folytatja. Ez a rendtartás szigorúan figyelembe veszi a tengeri hadijog elismert szabályait és tartalmilag t eljes egészében átvette a luadoni tengeralattjáró egyezmény határozatait. A tengeralattjárók szigorú parancsot kaptak e határozatok betartására* a tengeralattjáró-egyezmény szabályainak értelmében azonban joguk van minden eszközzel megtörni a fegyveres ellenállást. Világos, hogy azok a hajók, amelyek hadicselekmé­nyekben részt vesznek vagy pedig ellenséges hadihajók kíséretében közleked­nek, veszélynek teszik ki magukat és nem"panaszkodhatnak,ha a harcok sarán megrongálódnak vagy elpusztulnak. Ezt a nemzetközi jog elismerte. Az 1934, március 8.-1 francia utasítások, amelyek a nemzetközi jognak háború esetére való alkalmazásáról szólnak, a 112.szakaszban kimondják, hogy ellenséges kíséretiben lévő hajók ki vannak téve mindenbiborus vestoly­nek, a 2. szakaszban pedig kifejezetten felhatalmazzák a francia parancsno­kokat arra, hogy fegyveres erővel járjanak el az ilyen mó o n ki sért keres­ked eImi ha jók e llen , Magától értetődik, hogv a német tengeralattjárók számára előirt eljárásnál semmiképen sem lehet Korlátlan te/ngeralat tjáróháboruról beszélni. Az angol tájékoztató minisztériumnak ezzel ellentétes állítását - mint a semleg s külföldi államok tudatos megtévesztését - vissza ká 1 utasítani. Attól lehet tartani, hogy incidensek keletkeznek, ha Anglia felfegyverzi kereskedelmi hajóit, különösen, mert számonli kell azzal, hogy az angol kereskedelmi hajók, mint már a világháberuban is, paran­csot kapnak^arra, hogy fegyvereifet a tengeralattjárókkal szemben min­dé n ne mz etközi jog ellenére támadásra használják. Ha valónak bizo­nyulna ez az aggodalom, Németország kénytelen lenne ellenintézkedéseké tenni, mert nem engedheti meg, ho«y ellenséges kereskedelmi hajók a nemzetközi joggal ellentétben álló támadásokkal veszélyeztessék a német tengeralattjárók legénységinek életét. Arra a kérdésre, hogy mi Németország felfogása a dug­árukérd6 sben, Raeder vezértengernagy a következőket válaszolta: - Németország,igyekszik a semleges Jkereskedeltr t a lehető legnagyobb mértékben kímélni,"Ipen ezért csak a tulajdonképeni hadianya­gokat akarta feltétlen dugáruként kezelni. Ennek megfelelően az 1939. augusztus 28.-i tengeri zsákmányolósi i endtartás 22T szakasza kimondja, hogy feltétlen fugárunak csak olyan anyagok és tárgyak tekintendők,ame­lyék közvetlenül szolgálnak szárazföldi, tengeri vagy légi felszerelés­re. Minthogy azonban Anglia már 1939, szeptember 4.-én olyan dug­árulajstromot adott ki, amely szerint azokat az anyagolat és tárgya­kat is feltétlen dugáruként kezelik, amelyek békés célokra használhatók, a birodalmi kormány'- sajnálatára - kénytelen volt szintén bővített feltétlen dugárulajjstromot kiadni. A feltételes dugáruk tekintetében Né- ~ metország eleinte teljesai lemondott arról, hogy javakat feltétlen dug áru­nak jelentsenki, úgyhogy mindenekelőtt élelmiszereket minden további nélkül átengedett. NénEtország azonban ezen a téren is kénytelen az an­gol eljárást követni, A feltételes dugárunál meg kell állapítani, hogy ellenséges haderőnek vagy államnak szánták-e. Az érvényben lévő nemzet­közi jognak megfelelően Németország azon a véleményen van, hogy annak kell bebizonyítania az ellenséges rendeltetést,aki elfogta a hajót. ••—* . — j-N —'

Next

/
Oldalképek
Tartalom