Napi Hírek, 1939. szeptember/2

1939-09-18 [0450]

0 Wa/Wa § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A jövedelem- és vagyonadó, valamint az általános kereseti adó alá tartozó adóalanyokkal szemben a társulati adó alá tartozó vállala­tok kedvezőbb adózási szabályok mellett adóznak, s miután az adóalap megállapítása a vállalati mérlegeken nyugszik, a társulati adó alapjául szolgáló nyereség mikénti alakulására a vállalatoknak igen nagy befolyá­suk van. A pénzügyi kormány az 1931. 1932. és 1933. években no­vellárés rendelkezésekkel a társulati adózás legkirívóbb hibáit igyekezett ugyan megszüntetni, ezek a rendelkezések azonban nem voltak elégségesek. Nyilyánvaló, hogy a társulati adózás kérdésének gyökeres, az arányos és igazságos teherviselés elvének megfelelőbb rendezése topább már nem halasztható. A pénzügyminiszter által elkészített és legközelebb a törvényhozás elé teriesztendő törvényjavaslat a vállalatok arányosabbmés igazságosabb megadóztatását kettős uton kívánja eléífci, mégpedig egy­felől az adóköteles nyereség jobb és alaposabb kimunkálására vonatkozó szabályok, főként pedigaz adéalap kialakulását a kincstár szempontjá­ból hátrányosan befolyásoló levonási tételek megszigorításával, másfe­lől pedig a társulati adó alanyait terhelő külön társulati vagyonadó bevezetésével. Ez utóbb emiitett teher azonban lényegében nem jelenti a vállalatok ujabb megterhelését, mert ennek az uj állandó jellegű köz­szolgáltatásnak bevezetésével a javaslat megszünteti azt a terhet, ame­lyet a társulati adó alá tartozó vállalatok a mezőgazdaság megsegítésé­re szolgáló alapit illető hozzájárulás fejében viselnek. Az adóköteles nyereség megállapításával kapcsolatban a többi között módosítja a javaslat az értekpapír, valamint az áru- és anyagkészlet értékelésének eddigi szabályozását, amely a még nem reali­zált veszteségek elszámolását megengedi, de ugyanakkor a még nem reali­zált nyereségek elszámolását nem kívánja. Nagy jelentőségű rnndelkezéseke t tartalmaz a javaslat a rejtett nyereségjuttatások megadóztatására nézve is. Adóköteles nyereség­nek minősíti nevezetesen mindazt, amit a vállalatban résztvevő tőkeérdekelt­ség a nyereség nyilvános kimutatása előtt az adóköteles vállalattól a maga javára nyíltan vagy burkoltan elven. Elrendeli a javaslat annak el­lenőrzését is, hogy a vállalat által kölcsönvett tőkék a saját tőkével arányban állanak-e s az ezekkel kapcsolatban fizetett kamatok vagy juta­lékok nem jelentik-e a nyereség egy részének a vállalat tőkeérdekeltsége javára való elvonását, E kérdéssel kapcsolatban különösen a családi rész­vénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok által kifizetett összegeken van a hangsúly, 1 A vállalatok személyi számláival kapcsolatban a javaslat azt tervezi, hogy a vezető állásban lévő tisztviselők részére^kifizetett járandóságoknak az a része, amely valamennyi alkalmazott részére ilyen címen kifizetett járandóságok 15 %-At meghaladja, a mérlegszerű nyereség­hez hozzászámittassék. Ennek a rendelkezésnek alkalmazása szempontjából vezető tisztviselőnek azt az alkalmazottat kell tekinteni, akinek a vál­lalattól és az annak érdekkörébe tartozó más vállalatoktól bármily • címen járó összes illetménye az évi 20.000 pengőt meghaladja. A korlátolt felelősségű társaságok tagjai munkateljesítményének ellenértéke - az egyéni cégekkel, illetve a közkereseti társaságokkal azonos módon - a mérlegszerű nyereséghez ugyancsak hozzászámítandó, /Fo lyt. köv . / u ^i?2J^ TAfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom