Napi Hírek, 1939. augusztus/1

1939-08-12 [0447]

o- Ta "5/L Az alábbiaktían^rfT szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk vitéz Imrédy Béla volt miniszterelnök Udvardon elmondott beszédét: Vitéz Imrédy Béla először is megköszönte a megtiszteltetést, amelynek értékét növeli az a körülmény, hogy szinmagyar kisgazda-község részéről érte, ahol a község vezetése is kisgazdák fezében van és ahol a magyar nemzeti gondolat töretlenül és megalkuvás nélk'31 élt az elnyomatás két évtizeden át. - Jaross Andorral, aki ennek a felvidéki magyarságnak vezére, fegyvertársak vagyunk - folytatta Imrédy BéL-ft-j összetart minket nemcsak^a közös munka, nemcsak az őszi sorsdöntő hónapok emlék*

5

, hanem az eszméknek, a törekvéseknek és meglátásoknak messzemenő közössége , is. Jaross Andor néhány héttel ezelőtt szembeszállt azzal a cél- \"i\> zatps hiresztelósiLigli mintha szepars^Tztikus felvidéki szellem ütötte volna f«l tanyáját. Is igaza lett, mert nincs külön felvidéki szellem, egyetlen egységes magyar nemzeti öntudat, egyetlen egységes magyar szellemiség van csak. Természettés, hogy ennek a szellemiségnek vannak különböző szinezodcí^ei, amelyek a tapasztalatoknak, az átéléseknek különbözőségéből adódnak. Más azoknak a magyaroknak problémaköre, a problémákhoz való állásfoglalása, akik husz éven át az állandó tagadó álláspontjára voltak kényszerítve, akik a saját szenvedésükön érezték, mi az, amikor állami akarat és nemzeti akadrat n<=m párhuzamosan haladnak, han*m egymással szöges ellentétben állanak, a' ik a törvényben n$m a jognak, tehát az erkölcsnek kifejeződését látták, hanem az erőszaknak- cselve,tését, akik ünnepen nem tudtak Srülni, hanem inkább gyászoltak volna. Is más a mienk, a csonka országbelieké, akiknek szintén voltak keserves problémáink, de talán mégis kevesebb gondunk, kevesebb konfliktusunk volt. és akik ezért kényelmesebben éltünk és ellangyosodtunk, -'mig ti itt hidegek és élesek maradtatok. Nektek^visszatért testvéreknek is meg kell értenetek, hogy vannak,^akik sürgetik a szineződések egybeolvadását, de viszont mi is mindnyáajjh, akik idejöttünk, meg tudjuk érteni azt, hogy a ti sajátos problémáitok megoldására, ezeknek a megoldásoknak szorgalmazására ti is közösségbe tömörültök és e problémák megoldásáig együtt akartok maradni. Mi n^m féltjük ettől a nemzeti szellca egységét, mert b^nnatekfépugy mint 'bennünk, megvan a teljes, maradéktalan egybeolvadás akarata üs készsége-'. —Megpróbálom - folytatta Imrédy Béla - a t inszemüvegetete n keresztül nézni a mi egyetemes magyar problémáinlat. Megpróbálok a ti gondolatvilág tokba helyezkedni és onnan nézni arra a kavargásra, amely az országban, de 'különösen az ország szivében folyik. Elhiszem, hogy néha szinte megdöbbenve nézitek a széthúzásnak, a megnemértésnek azokat a jelenségeit, amelyekkel odahaza találkozunk. Az idegen szellemiség, am^ly megbántva érzi magát, régi begyakorolt szokásához hiven felszínre hozza mindazokat a kérdéseket, amelyek alkalmasak'arra. hogy a keresztény nemzeti társadalom rétegeit egymással szembeállítsák. A Különtfelvidóki szellam létezés-'nek állítása is egyike ezeknek a masterkedésíknek, de itt van azután a kisebbségi kérdés, sőt attól s e_m riadnak vissza, hogy a magyar külpolitika jól gondozott vetésébe is fejlett technikájukkal minél több konkolyt hintsenek, ~ Ennek a me stfcrkedésngk meg is van az eredménye. Szinte bábeli nyelvzavar uralkodik. Az emberek lassanként ' nem artik meg egymást, mert a szavaknak más és más értelmet tulajdonítanak. Nemcsak átfogó, kevésbé határozott kifejezések mint a jobboldaliság, hanem a tekintály és a tekintály rombolás szavai is szögesen ellentétes értelmezéseket nyernek.Bevallom, aggódva nézem ezt a jelenséget,amely a nemzet egységes szellemiségének megbontására kell hogy vezessen. /Folyt-köv / ORSZÁGOS LEVÉLTÁR