Napi Hírek, 1939. július/1
1939-07-09 [0445]
/Ugodi tudósítás I, folytatása/ Ezután Antal István dr., a kerület országgyűlési képviselője, emelkedett szólásra és a többi közt ezeket mondta: - Az ország miniszterelnöke /Nagy éljenzés/ egy héttel" ezelőtt Szegeden azt mondotta volt, hogy meg kell változtatni a mezőgazdasági termelés eddigi rendjét és az értékesítés szempontjából a gabonánál piacképesebb termények előállítására kell nagyobb súlyt helyeznünk. Azt hiszem, ilyen változtatásra szükség van nem csupán a mezőgazdasági termelés, de általában az egész közgazdasági, sőt ezen túlmenően az egész' magyar társadalmi élet tekintetében. Es e változásoknak nem annyira a közgazdasági és a társadalmi élet szerkezeti felépítménye, mint az azt mozt ató lelkiség tekintetében kell végbemennie* A jogegyenlőség gondolatát i kell emelni a közjogok szük birodalmából és uralkodóvá tenni a gazdasági és a szociális jogok széles területin. A mai magyar állam nem elégedhetik meg azzal, hogy az alkotmányos jogok egyenlőségét biztosítja a nemzetalkotó magyar faj számára, de a munkához, a kenyérhez, az otthonhoz, a megélhetéshez és a boldoguláshoz való egyenlő joggal is fel kell ruháznia e föld gyermekeit, ösi alkotmányunk fundamentumát ki kell tehát szélesbit énünk azokkal a gazdasági és szociálpolitikai jellegű alaptörvényekkel és azokkal a jogintézményekkel, amelyek az állampolgárok közgazdasági és szociális értelemben vett jogegyenlőségét is biztosítják mindenki szamára, aki azt az egyetlen elfogadható jogcímen: a nemzeti közösságért kifejtett hasznos munka cimén követelheti. - Közelebb kell hozni az egyes társadalmi osztályokat egymáshoz, mert a haza érdekében kifejtett munka értékbeli megítélése szempontjából nem lehet különbség alacsonyabb vagy magasabb társadalmi rétegek között - lévén minden egyes társadalmi osztály közreműködése nélkülözhetetlen a nemzet számára, erőteljesen küzdeni kell az ujabban ismét elhatalmasodó cím- és rangkórság ellen, mert ez csak arra alkalmas, hegy mesterséges választófalakat emeljen magyar ás magyar közé, holott nekünk ma az ország jelenlegi helyzetében nem válaszfalakra, de összefogó krpfisokra van szükségünk. - Meg kell teremtenünk az érvényesülés egyenlő feltóteleit minden dolgozó magyar"ember számára ós kulturális, gazdasági és közéleti intézményeinket olyként átalakítanunk, hogy az előítélet, a születés, a " társadalmi helyzet ás az anyagi eszközök ne legyenek sem mesterséges előnyök az értéktelen, sem mesterséges hátrányok az értékes emberek érvényesülésének útjában. Ez elv gyakorlati keresztLülvitele főként a magyar földmivesnép szempontjából bir jelentőséggel, mert elsősorban e népréteg arra hivatott gyermekei számára teszi majd lehetővé, hogy elfoglalják: méltó he-" Ivüket a magyar kultúra, a magvar közgazdaság és a magyar politika irányításában* A liberális kor fennen" hangoztatta ugyan a jog egyenlőség iiügy eszméjét, de az életben - különösen a gazdasági es a szociális viszonyok te- • kintetében - ennek pontosan az ellenkezőiét valósította meg, mert a féknélküli szabad verseny kaszájával könyörtelenül lekaszabolta azokat a népi erőket és faji értékeket, amelyek a liberális gazdasági és társadalmi rem " erkölcseibe akár versesüknél, akár lelkiségüknél, akár hagyományaiknál fájva nem tudtak beilleszkedni. * /Folyt, köv./