Napi Hírek, 1939. június/2
1939-06-18 [0444]
Tó/í Prodomo: Az alábbiakban a t. Szerkeszt ötég&k rendelk ezé pere bocsátják dr. Dietrich Ottó német birodalmi mai előadásnak kivonatát. Keretet később adunk. x K x A Németországban végbement nemzeti s2ücialista~'forradalom a német népben az egyéni gondolkodás helyéttS a közösoégtudatos gondolkodást állította. Az individualizmust~a közösségtudat váltotta fel. A gondolkodásnak ez a forradalma Németországban az élet minden terén érvényesült, - így a~sajto terén is. A nemzetiszocialista Németországban az újság fogalma ' ; megváltozott és többé nem az, mint amelyet a liberális felfogás kialaKitott* A hábüru utáni Németországban a nemzeti élet sülyedésével az újság - kevóp-dicséretes kivételtől eltekintve"- az alkotó szellem termékéből gazdasági áruvá^vált. Az úgynevezett "sajtószabadság 1 ' a legnagyobb szellemi megkötöttséggé változott. A~sai tó nem volt szabad a pártokkal szemben és nem volt szabad a gazdasága/érdekelt csoportjaival szemben. ~ ~ (Í?A£ A német sajtó újjáalakításának legfontosabb alapja az 1934botf hatályba lépett szerkesztő-törvény. Ennek alapgondolata a követkoző: a sajtó irányadó tényezője a közvélemény kialakításának, ozért~a sajtót köz intézménynek kell tekintenie A törvény nyomán a politika és az üzlet között gyökoros szétválás történt. Ez semmicsotre sem jelenti azt, hogy megtagadjuk állapoktól az egészséges gazdasági alap szükségét. Ellenkezőleg,'" egészséges pénzügyi alapelvekkel és rendelkezésekkel lényegesen megerősítettük a kiadói'alapot. A lap tartalmáért való felelősség súlypontja a tárgyról a személyre helyeződött át. A lap szellemi és politikai tartalmáért való személyes felelősség "következtében a szerkesztő közjogi személlyé változott. Az egyes ember feltétlen felelősséggel tartozik az egész népnél szemben; ebből az alaptételből folyik, hogy az, aki újságot ir és közvéleményt alakit ki, felelős tevékenységéért az államnak és a^köznek is."A nemzetiszocialista állam a német^ujságirók hivatásos egyesületében és a német sajtó birodalmi szövetségében feltétlen biztosítékkal rendelkezik arra, htJgy azok az emberek, akik Németországban újságot"irnak, az ehhez szükséges jellembeli, szellemi és erkölcsi rátermettséggel bírjanak. Ennek ellenértékevképen~az állam biztositia a német szerkesztők számára a feladatuk ég kötelességük teljesítéséhez szükségeseiügyetlenséget minden tisztességtelen befolyással szemben, amellyel szemberí idáigT mint gazdaságilag~gyöngébb fél, nem tudtak" " kellő ellenállást tanúsítani. A személyi sajtójognak ez az alakulása alapvető változást idézett elő a német szerkesztők szociális és társadalmi állásában. ^nemzetiszocialista államban a sajtó a nemzet publicisztikai lelkiismerete. Olyan hatalom,. .:. amelynek az a rendeltetése, hogy szolgálja a népSt, ahelyett, hogy uralkodjék fölötte. Nagy tévedés 1 azt hinni, hogy Németországnak mechanizált államsajtója van, amely a szerkesztőt az ailamszerv nagy napszámosává teszi meg. Soyáltalán, nemi" Németországban eleven népsajtó van, amely a szerkesztő személyiségét szabadon alakítja ki és újságírói kötelességérzeéét teremtő munkára ösztönzi a "nép érdekében. /Folytatása következik/
