Napi Hírek, 1939. június/2

1939-06-19 [0444]

©r o- áf/Zs R (5 m a ," június 19. /Magyar Távirati Iroda/ " „ Az Osserv=atore Bomano hot fői számának első oldalán . hasábos cikkben foglalkozik Horthy Miklós kormányzótok a magyar pajfr^amc-at megnyitása alkalmával mondott beszédével. A Vatikán lapja megállapít ja, hogy a kormányzó beszédének az egész országban rendkívüli visszhangja volt, nemcsak a belföldi vonatkozású kérdések/haneta a - ' . külpolitika körébe tartózó problémák beállításának módja miatt is. A beszédnek ez utóbbi részét elemezve a lap rámutat arra, hogy annak első felében az államfő Magyarországnak az egyes államokkal való viszonyát érinti, a másikban pedig az általános helyzetre vonatkozó magyar álláspontot ismerteti. Az egyes államokkal való viszonyban Magy arorszagot a ' jóbaráti szándék tölti el, de olasz és német viszonylatban, a magyar kormányzó szükségesnek tartotta kiemelni a szoros együttműködést. Magyarország - irja a Vatikán Lapja - a béke tényezője kivan lenni és ez" annál inkább lehet, minél szívélyesebb nemzetközi visszhangra talál e szándékában. A lep ezután utal a kormányzónak arra a megállapítására, hogy a kényes nemzetközi kérdések az egyes érdekelt államférfiak megállapítása szerint sem olyanok, hogy a fegyveres megoldást okvetlenül szükségessé tennéfLBá kell tenát tirihl a tárgyalások útjára, de ennek gyakorlati megvalósításáig még hosszú ut van hátra. A polémiák által kiéleződött lelki feszültség, de főként a kölcsönös bizalmatlanság nagy akadálya minden koriktét kezdeményezésnek. Magyarország kormányzója éppen ezzel a politikai és diplomáciai természetű nehézséggel foglalkozott beszédében^azzal a szándokkal, hogy a békéről ne csak mint erkölcsi kívánalomról beszéljenek, hanem annak előmozdításához lehetőleg gyakorlatilag is hozzájáruljon. A magyar államfő abból a szilárd pontból indul ki, hogy nincs probléma, amelyet ne lehetne többé-kevésbbé békés uton megoldani. A lap ezután szőszerint idézi a beszédnek azt a részét, amely szerint össze kell ülni és minden olyan kéfdést, amely magáb ai rejti az összeütközés csiráját, jó^akarattallletárgyalm.Tárgyalás azonban két érdekelt állam között nehezen vezethet célhoz", mert elfogadtatni a köz-" véleménnyel tálain még. a legigazságosabb engedményt is legtöbbször majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. Ezzel szemben emeli ki a Vatikán lapja - a kormányzó rámutat arra, hogy a nagyhatalmaknak módjukban volna a közöttük fennálló vitás kérdések elintézése után*a többi érdekelt államot is meghallgatva^ezek között uj és igazságos helyzetet teremteni "és ezt . ha kell,sz érdekeltekkel el is fogadtatni. A legnehezelb azonbaj,^ - folytatja a lap - a magyar kormányzó szerint is a kezdeményezés A cikk itt ismét idézi a kormányzó beszédét, amely szerint a legszerencsésebb megoldás az volna^ ha a konkrét pooblémák.megbeszélése céljából a nagyhatalmak összehívására a világ legmagasabb és Iegönzetlénebb erkölcsi fóruma, a pápa őszentsége tenne javaslatot. b&$L Melyek lehetnek ezeknek az államxfői kijelentéseknek visszahatásai? - kérdi cikke végén az Osservatore Romano, A kormányzói" beszédben, amely általános békefelhivás helyett nyíltan felveti a grob-" lámák megoldásának módját, lehetetlen nem felfedezni Magyarország érzelmeit, hiszen a kormányzó az egész nemzet felgeé piának tolmácsolója. Hű Magyarországnak ezeket az érzelmeit mindenütt osztanák - irja a lap akkor a ' tárgyalások megindítása elé tornyosuló nehézségek nagyrészt elháríthatok volnának. /Folyt.köv./ _ _ , ' J ' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR