Napi Hírek, 1939. június/2
1939-06-18 [0444]
Za o- Áf/Bl/Ho Sopron, június 18. /Magyar Távirati Iroda/ - _ Vasárnap délután félnegy órakor a városhaza feldíszített közgyűlési termében tartott rendkívüli diszközgy ülésen a törvényhatósági bizottság meleg ünneplése közepette nyújtottak át vitéz Imredy Bela dr nyugalmazott miniszterelnöknek a varos diszpolgari oklevelet. J ^ Högyészv Pál főispán üdvözlő szaiai után Sopronyi Thurner Mihály polgármester méltatta lelkes szavakkal vitéz Tmrédy Bela dr. érdemeit s átadta neki a város diszpolgari oklerelet. Vitéz Imrédy Béla dr. válaszában meghatott szavakkal mondott köszönetet a meleghangú üdvözlésért és az iránta megnyilvánult szeretetért. ..<',•/„•, 3 Katonának került Sopronba - mondotta - s annakidején néhány hónap alatttpegérezte ennek a városnak egyedülvaló légkörét, amey az egyetemes európai kultúrának és emellett a magyar szellemnek tökéletes egybeolvadásából állt elő. " - Ez a város ma végvár - folytatta szavait -, de nem szabad elfelejteni, hoey baráti határon álló végvár és ez különös hivatást jelent. & városnak országgyűlési képviselőbe, Csáky István gróf utalt arra ' egyik itt tartott beszédében, hogy Sopronnak ídetartozását és ezeket a határokat elismerte a szomszédos natalmás birodalom vezetője, s ezt bizvást elhihetjük, ágyunkkal ép ugy. mint szivünkkel. Sopron magyar volt, magyar maradt es magyar lesz. Feladata nemcsak az, hogy bástya legyen, hanem az is, hogy a barátságnak, a megértésnek hídja legyen. A város polgárai között nemcsak magyarajku, nanem németajkú polgárok is vannak ás éppen(emlékeztünk róla. hogy most husz éve a német- " ajkú állampolgárok a aiagyarajkuakkal együtt áldozták fel életüket a nemzeti es keresztény eszmeért. - Ennek a városnak ápolnia kell azt a gondolatot, hogy ez az ország édesanyja, édeahazája mindannyiunknak, akar magyarul vagy németül, akár horvátul vagy tótul dicsérjük Istenünket. Legyen tehát a város a megértés hidja a Magyarországon élő különböző nemzetiségek között, de legyen a megértés és barátság hídja a határokon túlra is. Sopronnak egyik feladata, hogy megtalálja a módokat," hogyan lehet a két szomszédos állam ' materiális életét kölcsönösen gazdagítani, szellemi kapcsolatait kimélyíteni. Nem felek és soha nem féltem az úgynevezett külföldről jövő eszméktől. Az eszmíket csak aszerint különböztetem meg, hogy az igazságnak vagy a hamisságnak'eszméi Ami igazság , az igazság marad akkor is, ha nem mi fedeztük fel. - ami pedig hamisság, hamisság marad, ha valami elferdült elme itt találta is ki. Ami igaz, jo. szép és szent az emberi életben, azt a magyar géniusz mindig magáévá tudta tenni és át tudta alakitani a maga módja szerint, a maga képere. Ezért nem kell félnünk az idegenben született eszméktől, mert" ha nem felelnek meg a mi szellemi és erkölcsi légkörünknek, ugy is elporladnak nálunk. Vitéz Imrédy Béla ezután rámutatott arra, hogy a családi-gondolatnak megértését, különös figyelemmel tartását és méltatását látja a soproniak részéről abban a körülményben, hogy az üdvözletben kidomborították, hogy Sopronból választotta sorsa osztályosát. A nemzet sorsa a legkisebb sejten^ a családon épül fel - folytatta Imrédy Béla s a családi gondolatnak ápolása és védelme nélkül nem érhetjük el a magyar újjáépítés gondolatának kiteljesedését. De a városi polgárságnak gondolnia kell a falusi magyar lakosságra, az ottani nehéz életkörülményekre is. A városnak és a falunak meg kell találnia egymást. [vn^ /Folyt. köv. / 1 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR J '
