Napi Hírek, 1939. június/1
1939-06-15 [0443]
Küm M/Ma Varsó, június 15. /Magyar Távirati Iroda/ A kormánypárti Kurier Poranny feszerie sztői e, Pietrzynski Romániáról irt cikket, Ebben a többi között azt fejtegeti, hogy Németország most a lúgos zláv-magyar kiegyezés elérésére törekszik abban a reményben, hogy Romániát elszigetelie es a Belgrád, és Ijukarest közötti kapcsolatot elszakítja. A lap végül ugy véli, hogy liománia minden szomszédiával kész szerződéseket kötni - ez esetben Magyarországról és Bulgáriáról van szó - de senmi olyant nem tesz, ami becsületérzésevel ellentmondásba! volna vagy ami további követelésekhez alapot nyújthatna. Ezzel mindenkinek számolnia kell. Románia állásfoglalásában saját erejére támaszkodik. 0 Ma/Ma Helsinki, június 15. Caiander finn miniszterelnök júliusban Magyarországra szándékozik utazni. Budapesti tartózkodása során a Pázmány Péter-Egyetem tiszteletbeli doktorává avatják. /MTI/ Sb Sjf/Szt taim Belgrád, iunius 14. /Magyar,Távirati Iroda/ ' Beslics Nikola fölmív LesUgyi miniszter a tegnapi nap folyamán fogadta dr. Várady Imrét, a jugoszláviai magyar kisebbség vezetőjét és hosszasan tanácskozott vele a magyar kiseboseget erinto kérdésekről. A beszéd főtárgyát a magyarokra nézve sérelmes ingatlanforgalom korlátozása alkotta, -zzel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy a kfxmányqkérdés ténylegesjaendezését készíti elo és a közeljövőben _ • uj rendeletet . ^iíKfcsáT} , amely számos könnyitést ; tartalmaz . fto S*f/5zt w .. Belgrád, június 14. /Magyar Távirati Iroda/ #v f Tv A kormánypárt hivatalos lapja, a Szamouprava mai száma vezércikkben foglalkozik Jugoszlávia álláspontjával a különböző ideológiai befolyásokkal. Jugoszlávia - mondja a cikk - nem kivánja sem a • jobboldali sem a balol.ali szélsőségeket. Az utóbbival szemben Jugoszlávia mindig kifejezetten ellenszenvvel viseltetett. A marxizmusnak"soha sem volt talaja ebben a földművelő országban,ahol a fold még túlnyomó részben kisbirtokos Aezén van. Nem kivánja Jugoszlávia a fasiszta vagy a nemzeti /ok7 szocialista irányt sem, mert ez csak olyan államokban lehetséges, amelyek, nemzeti , vallási, szociális és kulturális tekintetben nem mut-tnak fel olyan egyenetlenségeket, mint Jugoszlávia. A jugoszláv közvélemény kifejezetten szabad gondolkozású és a demokratikus kormányforma fele hajlik. Ennek ellenére azonban meg kell állapitani, hogy a demokrácia Jugoszláviában 1929 előtt erősen lejáratta magát, ugy hogy az országnak uj utakra kellett térnie. Igy alakult ki a mai belső állapot a két szélsőség között, amelynek hasonló mását egyetlen más államban sem találjuk m*g Jugoszlávia a szabad és az iranyitott demokrácia között foglal helyet, amely legjobban felel meg természetes előfeltételeinek és nincs is ra reiénység, hogy tiszta, kijegeceeedett kormányformába, raen.ien át.
