Napi Hírek, 1939. június/1
1939-06-15 [0443]
*, i*ir*m t/l*^ hon d o n, június 15./Magyar Távirati Iroda/ ntA*V A Reuter Iroda és valamennyi angol lap kivétel nélkül ismerteti azt a beszédet, amellvel Horthy Miklós kormányzó megnyitotta az uj magyar parlamentet. Több lap feltűnő beállításban közli az erről szóló jelentéseket. A legnagyobb fontosságot Horthy kormányzó ama kijelentésének tulajdonit ják, amely, a pápa béke kőzve titését javasolja. Ezt a részt több lap bekeretezve, a legfontosabb hirek között közli. Ugyancsak általános rokonszenvvel, figyelemmel és helyeslő érdeklődéssel találkoztak Magyarország főméltósagu kormányzó,/ "azok a kijelentései, amelyek a hagyományos magyar-lengyel barátságot és a Magyarország és Jugoszlávia közötti bizalmas légkör, lehetőségeit emiitették, továbbá amelyek általában a magyar szabadsagot és függetlenséget s az ősi magyar alkotmányos hagyományok szellemét dicsőíti, /janak A Times hosszú budapesti tudósítása külön kiemeli, hogy Horthy kormányzó beszédét főként Magyarország függetl ensege es az alkotmányos hagyományokhoz való ragaszkodás hangsúlyozásának szentelte, de a legjolentóságteljesebb a külpolitikai rész volt, amelvet a jelentés igen hosszasan idez és hozzáteszi, hogy magyar parlamenti körökben ugy érzik, hogy a pápa közvetítésére vonatkozó javaslat nem hangozhatott""' volna el a Vatikánnal történt előzetes érdeklődés nélkül és hogy a német és olasz kormány helyeslése kisérte. Kiemeli a tudósítás, hogy a képviselők és más előkelőségek ragyogó és dzingazdag díszruhái pompás képet nyújtottak. ^ M*>/ífpu , U 6 ut a, iunius 15. /Magyar Távirati Iroda/ fltMftW A Popolo di Roma belgrádi tudósítója szerint Törökország és Románia együttműködése következtében a Balkán-szövetség teljes szétbomlása következhetik be. A tudósító rámutat a közeli jugoszlávbolgár találkozóról szóló hírekre, kiemelve, hogy Bulgária, amely természetszerűleg nem lelkesedik a Fekete-tengeri egyezmény tervéi.^;", még jobban közeledik Jugoszláviához, amely^cmmi^ellentét sem választja" el* A román sa jtá óriási zajt csap az ankarai tárgyalások körül és vnlósággal gyanús buzgalommal dicséri a Törökországgal való barátságot. A románok valósággal tobzódnak az antireviziomzmusban és az üníversul odáig megy, hogy felhívja Jugoszlávia és Törökország figyelmét arra, hogy az olaszok Albániában vannak* Legyenek nyugodtak a románok, s jugoszlávok és a törökök jól tudják, hogy az olaszok Albániában vannak es levonták ebből a következtetéseket. De kérdezzük, hogy miért avatkoznak a románok a más dolgába? Romániának ez a magatartása a balkán-szövetség teljes szétbomlháhcz vezethet. A románoktalan olyan erőseknek érzik magukat, hogy lemondhatnak a Jugoszláviával való barátságról^ és szövetségről? Az a híd, amely Romániái összeköthetné Magyarországgal és a tengellyel, igen sok megfigyelő szerint Belgrádon vezet keresztül. Olyan erős talán Románia, ííogv egyszerűen mellőzheti ezt a hidat és a Dardanellákon át a veszélyes Földközi-tengeren keres hidat a távoli London és Pá r is felé? Lzek olyan kórédsek, amelyeket sok külföldi megfigyelő és ezek között sok jugoszláv"mégfigyelő tett fel.
