Napi Hírek, 1939. június/1
1939-06-15 [0443]
V& if/Szi \\\b<Prv> R ó m a, június 1& /Magyar távirati Iro a/ Az olasz sajtó továbbra is nagy érdeklődéssel követi Románia magatartását és Gafencu román külügyminiszter balkáni tárgyalásait A szerdai lapokban is több utalás olvasható Csáky István gróf külügyminiszter hétfői beszédére. A Corriere Padano vezércikkében hangoztatja, hogy az angol-francia szavatosság nyújtása előtt a románok némi hajlandóságot mutattak a Magyarországgal való tárgyalásra, most pedig egyszerre a legharciasabb magatartásba csaptak át. Gafencu román külügyminiszter Ankarában a legelcsépeltebb demokrata frázisok áradatával lepte meg a világot. Az ankarai pohárköszöntőkben legalább húszszor hangzott el a béke szó, " mint annakidején Briand korában. A beszédekből kitűnik, hogy Európának kát uj csendőre van: egyik Románia az Aldunánál, a másik Törökország a Dardanelláknál. A kérrdes csak az, hogy ez hogyan fér össze a Balkánszövetséggel és a semlegességgel? A felelés magyar, bolgár és jugoszláv államférfiak egyaránt ezt kérdezik* Csáky István f rói magyar külügyminiszter azonban már felelt is, ki jelentve,hogy agyarország ezek után kénytelen megváltoztatni magatartását. Zingarelli a Stampában rámutat arra, hogy a románok mindent elkövetnek, hogy antireviziós jelleget adjanak Gafencu tárgyalásainak. Románia mind Magyarország ; mind Bulgária irányában ismét a leg merevebb elutasitó álláspontra helyezkedett. Magatartásával azonban nagy politikai rövidlátásról tesz tanúságot. .Nagyon ^elvesen mondatta, a magyar külügyminiszter, hegy Románia magatarsása sem nem helyes y sem nem észszerű. A Starnpa belgrádi tudósi tó ja szerint a jugoszláv fővárosban fagyos tartózkodással figyelik Gafencu tárgyalásait. Belgrádi politikai körökben ugy látják, hogy Törökország. - amelyhezj ugyí át szik/ Románia is csatlakozik - ki akarja terjeszteni az angolfrancia politikával való együttműködést,az egész Balkán-félszigetre, és ezért feketeiengeri egyezmény megkötésére törekednék a török külpolitika. Ennek a politikának ' árat azonban végeredményben Romániának kellene megfizetnie. Jugoszlávia a maga részerői minden esetre, levonná a következtetésit abból, ha Románia nyiltan is csatlakoznék a tengelyhatalmak ellen irányuló tömbhöz. A Lavoro Fasűiata budapesti keltezésű tudósításában rámutat arra. hogv az a valószinüség, ( f ' Jugoszlávia csatlakozik az antikomintern egyezményhez, kemény próbára teszi a Balkán szövetség rendszerét. Gafencu most azon fáradozik, hogy ezt a veszélyt ellensúlyozza, de közbelépése ahelyett, hogy javítaná a helyzetet, még csak sulyosVbitja azt^j fz^ 1 ^ /Szerencsére segítségére sietett Titulescu , aki Londonban ismét megkezdte cselszövéseit. Miután még az a veszély is fennforoghat, hogy Titulescu ismét részt kap a román külpolitika vezetésében, Gafencu - akiről már amúgy is azt a hirt terjesztik^ hogy mejbaja miatt kénytelen lesz visszavonulni a politikától - képtelen gyors sikereket felmutatni. Talán ezzel is magyarázható Gafencu legutóbbi rendkívül lázas tevékenysége.