Napi Hírek, 1939. június/1
1939-06-14 [0443]
Paris, iunius 13. /Magyar Távirati Iroda/ Az esti lapok egy része "ismerteti Csáky István gróf külügyminiszternek a kormánypart értekezletén elhangzott kijelentését. A lapok kiemelik °sáky grófnak'a magyar-román kapcsolatokra és a kisebbségi kérdésre vonatkozó szavait, Csáky gróf kijelentette - irja a Temps Budapestről keltezett táviratában -, hogy a magyar kormány sajnálkozással veszi tudomásul a román kormánynak a magyar kisebbség kérdésében tanusitott elutasitó állásfoglalását. Ez a magatartás annál jogosulatlanabb, mert a kisebbséd. jogokat szerződések biztositják. Magyarország éppen azért lépett ki a népszövetségből, mert Genfben nem érvényesíthette ezeket a jogokat. A magyar kormány méltánytalannak tartja Románia magatartását, mert a magyar Kisebbség igen lojálisán viselkedik és csatlakozott a román kormánypárthoz. A magyar külügyminiszter ebből a helyzetből azt a következtetést vonta le, hogy - mivel a magyar kormány az eddig alkalmazott módszerekkel nem- tudta rendezni a helyzetet - a mogoldast más alapokon kell keresni. A Paris Midi budapesti jeleitéseben szintén kiemeli Csáky István grófnak Románia kisebbségi politikájával foglalkozó szavait. Csáky gróf hangoztatta - irja a tuo>ósitás -, hogy Magyarország mindenre el van tőkélve az erdélyi magyar kisebbség megsegítése érdekében.A román kormány magatartása jogosulatlan.észszerütlen és méltánytalan. Csáky gróf sajnálkozott afel^jjut , hogy a két ország a jelenlegi zavaros időbon nem fog összo a béke es civilizáció oltalma erdekében, .A Journal de-s Debats szintén ismerteti C s áky gróf beszédét és idézi belcle a magyaromén viszonyra vonatkozó részekot. Róma, íuuiUo 13. /magyar lővirati irodaA kedd délutáni római lapok és az északolaszcr szági lapok is jelentős figyelmet szentelnek Csáky István gróf külügyminiszter kijelentéseinek. A lapok^feltünő helyen vasta&betüs cimek alatt közlik a külügyminiszter beszédét, A Giornale d,Itália a külügyminiszter beszédének a következő cimet adja: Csáky István gróf büszke vádbeszéde Románia dlen a magyar kisebbségekkel szemben tanusitott magatartása miatt. A Lavoro Fascis - a következő cim alatt közli a be szedet: Csáky István gróf erélyes beszéde; Magyarország azt akarja, hegy Románia ismerje el a magyar kisebbség elemi jogait. A Triouna a következő oim alatt ismerteti a külügyminiszter beszédét: Csáky István gróf világos okfejtéssel ismertette Magyarország követeléseit; Románia irányában. A Stampa budapesti tudósilója Jorg?. a romf'n^szpnátus elnöke beszédének bucapesti visszhangjával foglalkozva ramutatt arra, hogy a magyar külügyminisztérium lapja szerint Jorga beszéde vnl-'^e^" k«$hí">rns uszitás Magyarország ellen. Az Avveiiire igy ir : Még mielőtt Chamberlain kiterjesztette yolna esernyőjét Románia fölé, ugylátszott, hogy a románok hajlandók lesznek Magyarországgal tárgyalni. Most azonban Jorga, a román szenátus elnöke olyan kije lent és eke t te tt, amely felelős államférfiú szájában valóságos háborús bejelentésként hangzik. Jorga szórói-szóra azt mondotta, a románok sajnálják, hogy márciusban nem viselhettek háborút azok ellen, akik megsértettek Romániát és kétségbe vonták a románok jogait. Magyarország, amely . husz év alatt alég keserű tapasztalatot szerzett a népszövetség hasznavehetőtlenségéről, máris levonta a maga következtetéseit Jorga beszédéből. Csáky István gróf külügyminiszter határozottan kijelentette, hogy Magyarország most kénytelen lesz megváltoztatni magatartását.
