Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-09 [0443]

Kö/Y" Aátéi Andor áőadásának 1. folytatása/ Ha a tényleges hatalom s.kszor mellőzte is a magyar alkotmányos kor­mány igénybevételét, a nemzet a közhatalomban való részvétele érdeké­ben folytatott nagy küzdelmek eredmények'pen újból és újból biztosí­totta király és országgyűlés által együttesen hozott törv'nyekkel a nemzet alkotmányos jogait, az egyesek politikai ós lelkiismereti sza­badságát, A II. Lipót alatt alkotott 1790. évi törvények újból bizto­sítják az alkotmány folytonosságát. Az országgyűlés 1608 óta már kát házra oszlik. 1848 után az országgyűlést fontosságában rendkívül eme­li az a körülmény, hogy megkívánja a király kormányzati intézkedései­nek érvényéhez a magyar minisztériumnak a hozzájárulását, másrészt meg­állapítja a miniszterek országgyűlési felelősségét. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a magvar alkotmányos jogalkotást mindvégig a jogfolytonosság jellemzi. Mindvégig alapelv marad, hogy csak a törvények szerint illetékes tényező változtathat meg valamely törvényt és minden ezzel ellenkező módon létrej ött jog­alkotás kezdettől fogva érvénytelen. Az előadó ezután röviden ismertette a kiegyezési, törvé­nyeket, a háború végén, bekövetkezett helyzetet, majd igy folytatta: A bolsevizmus leküzdése után a magyar gondolat újból g yőzedelmeskedett az állam jogi berendekkedés terén is. A nemzet kilá­olva a forradalmi fejvesztetts égből számot vetett azzal, hogyha még azt is eldobja, ami az ővé semmilye sem lesz, ha másokat akar utánozni elveszti értekét az emberiség szempontjából. Felismerte a magyar nemzet, hogy tégi alkotmánya, országa intézményei ezer év viharait kiállották és a legnagyobb szerencsétlenség után is alkalmasoknak bizonyultak uj fejlődós, uj erő, uj nemzeti nagyság kiépítésére. Ezért a nemzet 1920­ban nem keresett uj utakat az állami lét berendezésére, hanem vissza­nyúlt történelmi múltjába. Részletesen ismertette az előadó az 192o.évi I.t.c.-et, a kormányzói jogkörré] szóló 1933-évi KIII, és 1937, évi XIX t.c.-et. Ilyen módon őrizte meg - hangsúlyozta az előadó - Magyarország a király­ság kileneszáz éves államformáját, gondoskodván arról, hogy király nem­létében az intézmény fenntartása mellett a királyi jogkörben rejlő ha­talom gyakorlása olyan módon történjék, hogy a létesített megoldás csak erősítse a 900^ éves alkotmányos elgondolást. Az a bölcsess'g és méltó­ság, amellyel Magyarország kormányzója nehéz tisztét immár majdnem két évtized óta betölti, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a sajátos ma­gyar ^megoldás, amelyben a királyság eszméje király nélkül is töretle­nül él Kifogástalan erős államfenntartó rendszernek bizonyult. Részletesen ismertette az előadó a magyar országgyűlés kát házának jogkörét és működését szabályozó törvényeket, valamint az magyar választójogi törvényt, maid igy fejezte be előadását: Szent István vetette meg a magyar alkotmány alapjait, a magyar állam ma is élő közigazgatási rendszerének/a megyerendszernek úgyszólván ma is változatlan szerkezetét. Az általa lerakott alapokon épült fel önálló nemzeti gondolatoktól telítve a későbbi magyar idők orszád/kormányzó rendszere,a magyar alkotmány. f Jöttek eszmeáramlatok nyugatról, keletről. Jöttek hóditdok, jöttek pusztulások. Voltak szenvedésteljes századok, volt idő, amikor a magyar nemzet nagy birodalom ura volt. * •.*«, ;,• .• /Vége következik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció _

Next

/
Oldalképek
Tartalom