Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-09 [0443]

-o- Té/Vi Bukarest, június 9./0rient Radio/ Gafencu külügyminiszter a képviselőházban külpolitikai beszámolót mondott, kapcsolatban azokkal a látogatásokicai és megbeszélésekkel, amelyeket nemrégiben tett és folytatott egyes európai fővárosokban. Hálás köszönetét nyilvánította azért a meleg fogadtatásért, amelyben utja során Berlinben, Brüsszelben, Londonban, Parisban, Rómában, a Vatikánban és Belgrádban része volt. Útjában tapasztalhatta, hogy mennyire értékelik azokat a politikai és gazdasági kapcsolatokat, amelyek Romániát az illető államokhoz fűzik és hogy Románia ezekben az országokban mindenütt milyen bi zalómnak örv end, - Megelégedéssel láttam - mondotta - hogy Románia egységét, erejét és függetlenségét mindenütt a rend és béke fontos tényezőjének tekintik. A nemzetközi politika mostani helyzetébon, amikor egymással szemben álló táboarok harci állásokat foglalnak el, mi uj formulát' javasolunk Európának. Nyilvánvaló igazság, hogy Európa nem élhet akkor, ha nem találjuk meg valamennyien a lehetőséget arra, hogy egymás oldalán éljünk és ha Európa összeomlik, mindnyájunkat romjai alá temet. Valamennyi európai fővárosban, ahol megfordultam, az európai gondolat egységét és oszthatatlanságát éreztem. Mindenütt ugyanaz a ragyogó ci- * vilizáció küzd most az örvény szélén,-hogy elkerülne az örvénybe hullást. Ha háború törne ki, ennek a háborúnak a végén,amint egy hatalmas birodalom feje mondotta, nem lesznek győzők és legyőzöttek, hanem valamennyien a feldúlt föld romiai ala kerülnek. Sz a megállapítás - mondotta Gafencu - találóan juttatja kifejezéslre azt a bátor meggyőződést, hogy a háborút nem lehet az egyedüli megoldásnak tekinteni. Mindenütt ennek a meggyőződésnek a tanúbizonyságait találtam. A mai izgalmas helyzetből az egyedüli szükségszerű és természetes kibontakozás az, ha az európai életet a megértés és a jóakarat szellemében szervezik meg. Gafencu emlékeztetett Lipót belga királynak arra a kijelentésére, hogy a közép és a kis államokra var az a hivatás, hogy olyan gazdasági rendszabályokat és olyjn nemzetközi erkölcsi elv eket javasoljanak, amelyek alapján rendezett és békés,nemzetközi életet lehet megteremteni. Mielőtt azonban eljutnak odáig, hogy a harcias szenvedélyeket megbékítik, mindenkinek törekednie kell arra, hogy elűzze ezeket a fantomokat, amelyek elsötétítik és megmérgezik a nemzetközi életet. Ami az "élettér" kifejezést illeti, Gafencunak az a véleménye, hogy minden állam részét alkotja szomszédai élettelenek, amenynyiben minden államnak szüksége van a maga megélhetése érdekében a másik államra. Az a nyugtalanság, amelyet ez a formula okozott, onnan származik, hibgy a gazdasági egymásrautaltság által felvetett probléma-' kat elhanyagolták. Ha sikerült rendezni az egyes országok gazdaságának, nyers anyagainak cseréjét és az egymást kiegészítő anyagok és cikKek cseréjivel kielégítik a szükségleteket, akkor majd szabatosan megállapíthatják és korlátozhatják az élettér fogalmát. £ Románia tanulmányozta ezeket a kérdéseket és a realitások iránti'megértésének bizonyságát adta azzal, hogy gazdasági szerződéseket kötött. De az a tér, amely határai között elterül, egyedül annak a küldetésnek marad fenntartva, amelyet Románia hivatott betölteni. Gafoncu kijelentette ezután, hogy ami a kisebbségi kérdést illeti, ezt egyetlen felelős kormány som tekinti területi kérdésnoK és .0gyesien nagyhatalom sem támogat olyan területi követeléseket, amelyek Románia ellen irányulnának. /Folyt. kÖV./ • ORSZÁGOS LEVÉLTAR szekció