Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-01 [0443]

o- VF/uL/Zs 3 z e g e d , június 1. A magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem fenn­állásának 67. évfordulóján csütörtökön évzáró kögyülést tartott az egye­tem disztermében. Az ünnepi közgyűlésen megjelent vitéz Mérey László hadtestparancsnok, dr. Tu^áts Sándor főispán, dr. Pálfy József polgármes­ter és még számosan a város közéletének előkelőségei közül. Dr. Sreky Ist­ván rektor üdvözölte megnyitóbeszédében a megjelent egyházi, katonai és polgári előkelőségeket, majd Csekey István jogtudománvi dékán tartott elő­adást "A faj és nemzetek" cimen. - Amióta a nemzetek megala/Lkultak - mondotta többek között - azok-nem faji egységek többé, hanem az érzés és értékelés szelle­mi közösségei. A fajiság "csak egy ös,zetevő tényező a nemzetiséggel, de a nemzet tagjává valakit nem'a-faji származása, hanem elsősorban^a tör­ténelmi közösség tudata avat. Senkit idegen neve, vagy sázrmazása miatt nem lehet a nemzetből kitaszítani. A magyar faitól csak mint történelmi képződményről lehet beszélni. A magyar nemzet történelmi fogalom volt már születésének első m századában, mert nem ' jelentett valami kizárólagos faji eszmét, hanem gyüátő fogalom volt. A magyar nemzet éppen a benns képviselt faji elemeknek nonny is eréből és minőségéből adódó különleges fajbeli összetételével különbözik a világ minden más nemzetétől. Ugyanilyen érte­lemben van mayar faj is. Magyar az, aki rendületlenül hisz a magyar nemzet fennmaradásában, annak örök életében és az "Itt élned halnod kell" parancs alapján részt vállal abból a munkából, amely az ezer éven át fenn- ­tartott hagyományokat csorbítatlanul örökíti át a később születő századok magyarjainak. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Dit rói Gábor orvostudomány kari dékán mondott beszédet az egyetem hősi halottairól. A pályadijak kiosztása után dr. 3reky István relztor zárószavaival a köz­gyűlés véget ért. /MTI/ *rr Bl/Zs Küm. Belgrád, június 1. /ivala/ Pál kormányzóherceg és felesége hivatalos berlini lá­togatásával, kapcsolatban a Szamouprava vezércikkében vázolja a német­jngoszláv viszony történetét, inaid ezeket irja* A jugoszlávok tudják, mii jelent számukra Néne tország baártáága és milyen békegaranciát ajánl Németország nemcsak nekünk, hanem éppenugy minden szövetségesének s barátjának a Balkánon, nemkülönben egész Európának. 4>pen ugy, mint Olaszországgal, amelynek barátsága biza­kodással tölt el bennünket minden békés és epito akció irányában. Német­országgal is a legtermészetesebb és legszívélyesebb szomszédi viszonyt ápoljuk abban a OBggyőződésben, hogy mágy felelősséget vállalnánk nmjnkra. #zzal a magatartássál, ha megtagadnánk á w megállapított irányelveket és utakat. A Szamouprava hangoztatja, hogy a berlini látogatás unmeoelyes magnyilatkozása Jugoszlávia konstruktív politikájának Német­ország irányában. A kormányzóHerceget és Olga hercegasszonyt erre az útjára elkíséri az egész jugoszláv""nép rokonszenve, amely tudatában van annak, mijei tartozik a kormányzóherce^iB k határai békéjéért és azért a megbecsülésért, amelyet Jugoszlávia ma minden kis- és nagy szomszédja részé­ről élvez. A német nép pedig bizonyos lehet abban, hogy a jugoszláv nép a lojalitás és a tisztelet érzéséit táplálja a szomszéd Németország és államfője irányában. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom