Napi Hírek, 1939. június/1

1939-06-03 [0443]

o Y /jalsoviczky beszédének folytatása/ Kifejező, könnyeden megnyilvánuló költői készség jellemzi minden munkáját, és bár érzelmei, gondolatai uralkodnak és a külső való világra veti a súlyt, mégis "mikor a valóság mélyére ereszkedik, tisztább légkör felé„törekszik". /. törekvésében segítségére van hite, hisz a református vallás igazságaiban, mint minden hivő a vallásában. S amiben mai világszemléletünk az övétől távol ősik, azt a távolságot áthidalja magyarsága és Krisztus-hite. ' Utjának másik magaslatára irány János vezeti. Arany János nemes költői hagyományai azonban eredeti költői erővel jelennek meg n&a és őszinte emberi hangon, nagy formai készséggel az óda felé, szinte a balladáig emeli költészetét. J * _ Ekkor van költőnk férfikora legszebb idejében. Ekkor ismeri és szereti meg a közönség ,,-Kobozt", a krónikást. Ekkor, a századfordulón irja meg kortársainak, nagyiáinknak' jellemző arcképeit és a kort, amelyben élnek, korképekben és életképekben. Szeretettel foglalkozik szép fővárosunkkal, a neki oly kedves Budapesttel is.. Gyönyörködik épületeiben, elmereng a dunai hidakon. De a városi életből, annak zajából ki-kimenekül a természetbe, a bükkösbe, a tölgyek alá, ahonnét eleven színekkel festett táirajzokat, finom hangulatképeket ad. Ellesi a természet hangját és kifej.fwhanghatásokkal. zenei ritmussal szépülő nyelvezete uj értékeket hoz költészetébe. Lelkéből érzések törnek föl és lirai formában nyilatkoznak meg. Közben sokat utazik, bejárja úgyszólván egész Eurónát. mint a művészetek barátja Olaszországot es az eszmei közösség érzetevei Angliát. Majd az északi atyafiakat, finneket, észteket látogatja meg s a~ szeretetből, amellyel ott fogadják, örömmel állapítja meg a finn-ugor rokonság élő valóságát. A magyar nem áll társtalanul. Egyszerre csak az utazásoknak vége szakad, kitör a rettegett vihar, a nagy háború. Következnek lelkes versek a magyar katoiR hősiességéről, majd bátor szombeszállás a hontagadókkal, küzdelem a zsarnokság ellen, A világ képe, majd térképe megváltozott. A költő eltávolodott korától. Es deresedő fojjol már a korváltozás küszöbén kérdi;"Szabad-e belépni ilyen zord időben bus magyar házakba az énekmondónak?" Aggodalmas érzéssel a múltba menekül. Elbeszélő formában megírja "Túrán" ős rogevilágát, fajunk születésének eposzát, maid a vezérek korának eseményeit, a "Honioglalás"-t, a magyarság belépését az európai történelembe. Reális hangon,szólal ezekben meg cros magyar érzése és a vágy. nemzete megújhodására. Es mi örömmel'időzünk multunknál, a nagy tudománnyal, szép tollal megirt históriáknál. Örömmel, és a jövendőért való felelősségünk tudatában - "tetterős reménnyel". Mert mi tudjuk, amit a költő oly szépen mond; Magyarnak lenni annyi, mint Különbnek lenni másnál, Különbnek lenni,annyi, mint Büszkébben tűrni másnál, És most hódoljunk a költő emlékének. Szobráról, Szövényi Tibor szobrászművész alkotásáról hulljon le a lepel ./MTI/ ORSZÁGOS L-£VÉUAH