Napi Hírek, 1939. május/2

1939-05-20 [0442]

Ba Bs/Szt R ó m a, május 20. /Magvai Távilati Iroda/ , . Cianö külügyminiszterrel együtt utazik Berlinbe Páliam hadügyi államtitkár is, és a külügyminiszter kiséretében van Buti iiagykövet, az európai osztály vezetője, Vitetti követ az által-^os Ügyosztály vezetője, Gelesia protokollfőnök és Nonis helyettes sajtófőnök. Ba Bs/Szt Romé, május 20. /lágyai Távirati Iroda/ Az olasz lapok érdeklődés ének közénpontjában a németolasz szövetségi szeiződés küszöbönálló aláírás áll. Virginio Gayda a Gioinale d, Itália f ősze ikes ztője többhas'jjcs berlini telefontudositsban ismeiteti a szerződés jelentőségét. Olaszoiszág és Németország - iija - olyan egyszerű és világos rendszert akart egymás, között létrehozni, mint a mostani, amelynek a lapelvei a következők: 1./ kölcsönös véleménykicserélés; 2./ egymás kölcsönős támogatása: 3./ teljes szolidaritás háború és béke esetén egyaránt; 4./ megértés és tisztelet egy-K ás kölcsönös érdekei és életterei iránt* Gayda éltesülései szerint a német-olasz szerződés hat vagy hét cikkelyből áll, amelyeket bevezetés előz meg. Ebben a bevezetésben Németország és Olaszország elismeii és összhangba hozza egymás általános pozícióját és érdekeit. Az olasz-német szövetség term szetes válasz Fianciaoiszág es Anglia bekerítő politikájára, amely egész soi katonai szövetségben nyilvánult meg, amelyek mind a tengelyhatalmak ellen irányultak. Olaszoiszág és Németország a veisaillesi s-zellem eipszakos újjáélesztésével áll szemben, amelynek célja továbbia is biztositani a gazdag hatalmak hegemém ^3 ái* Olaszoiszágnak és Németországnak számolnia kellett azzal is, hogy az ellenük ixányilé blokkok támadó célokia is felhasználhatók preventív háború címén." Gayda kimutatja, hogy a blokkpolitikát a nyugati nagyhatalmak kezdeményezték. Megnyilvánult ez a népszövetség politikájában is, amelyhez a kisantant és a balkánszövetség járult. Anglia egy id.ig távol taitotta magát ettől, azonban Anglia politikájának hirtelen megváltoztatása ujabb lökést adott ennek a politikának. Minthogy sem Németország, sem Olaszország nem akar háborút kezde ény ezni, az ujabb blokkpolitika a:ia eng ed következtetni, hogy a hábojru Nagybiitannia és Franciaország érdekében van. Anglia és Franciaország azt állitják, hogy a bekerítő politikát Németország és Olaszország sorozatos támadásai idézték elo. Történelmi szempontból megítélve az ese. ény eket , a német-olasz szövetség csak természetes visszahatás a támadó élű bekeritő politikával sze...ben Viiginio Gayda ezután összehasonlítást tesz a haboruelőtti német-osztiákmagyar-olasz háimasszövets ég és a . mostani németolasz szövetség között. A háboiuelőtti hármasszővetség osak meghatározott háborús esetre volt érvényes, bekében nem működött. Olaszország nemzeti jogait nem tartották tiszteletben Ausztiiában, Néü3 toiszég tengerentúli terjeszkedő politikáját pedig az oszt iák-magyar monarchia konseivativ politikája akadályozta. Ausztria eltűnte teremtette meg a néni:.í-olasz szövetséget, amelyet Cavoui mái 1858-ban megálmodott. Gayda lámutat a továbbiakban arra, hogy az olasz-néne t szövetség folytán Európa középső részén hatalma? összefüggő tömb alakult ki. amelynek a legnagyobb harcászati lehetőségei vannak. Politikai szempontból ennek a tömbnek teljesen azonos ; ... ; aaáaáékai és teljesen azonos autaikikus gazdasági érdekei is vannak azel.lpaii téren is a német-olasz szövetség területe egybeesik a két azonos célú foriadalmi világnézet felületével. A német-olasz szövetség igy tehát < non kiindulópont ja; de befejezése a két szövetséges állam azonos taisadalmi, gazdasági, politikai és lelki fejlődésének. Végeredmény ben tehát a németolasz katonai szövetség szükséges és természetes v i , amely alkalma aria,hog'y biztosítsa Luióoa ep^ensulvát és békéiét. HW^Mr^