Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-03 [0441]

A Ma/Ma J? á r i s, máius 3. /Magyar Távirati Iroda/ A sajtó egy része ma is a francia-olasz közeledés le­hetőségeit mérlegeli. A lapok figyelmet szeltelnek a Giorhale d Itália tegnapi Tunisszal foglalkozó cikkének. A M^tin megállapítja, hogy Olaszország hajlandó francia­országgal együttműködni Tuniszban. , A Jour részletesen ismerteti a Giornale d Itália cikkét és egyben utal arra, hogy az utóbbi időben olasz részről többször jeléi adták a francia-olasz viszony tisztázására irányuló óhajnak. Aa Sxcelsior nézete szerint olasz részről a francia­olasz viszony szabályozásai és mindkét fél szempontjából kielégítő modus vivendi létrehozását óhajtják, amint ez az olasz sajtó magatartásából is kitűnik. " . •'.*.". ........­v Hangoztat ja. az, Excelsior, hogy Franciaország csaK Angliával szoros egyetértésben járhat el. Nem igen látjuk, írja a lap, hogy J?áris miként kezdhetne tárgyalásokat Rómával Anglia bevonása nélkül, Franciaország - Angliával teljes egyetértésben - sohasem zárkózott el a becsület-as francia-olasz össze­békülés elöl. Olaszország nagykövetet tart fenn Parisban, Franciái*szág viszont nagykövetet küldött Rómába. Semmisem állia tehát útját az eszme­cserek megindításának. De az óvatosság jegyében tartózkodnunk kell min­dennemű elhamarkodott optimizmustól, A Ma/Ma B á r i^s, májusS. /Magyar Távirati Iroda/ . . A nyugati nagyhatalmak: es Szovjetoroszorszag védelmi együttműködése tárgyában az eszmecserék t evékenyen tovább folynak. Az angol-szovjet megbeszéléseken bizonyos előlhal adás törtónt ugyan, J/t-C mindamellett, mint azt a Jour londoni tudósifő'ja jelenti, végleges egyezmény megkötésére csak május 15.-e táján kerülhet sor, amikor lord Halifax és Litvinov Genfben személyesen találkozni fog egymással. Lehetséges, hogy Litvinov Genfből rárisba ás Londata is ellátogat* A Matin londoni tudósítója angol politikai körökből ugy értesülj hogy Anglia felfogása és a szovjet ellenjavaslatok között mog különbség van. Anglia azt óhajtja, hogy Szovjetéroszország csatla­kozzák a Lengyelországnak, Romániának és Sörögországnak nyújtott francia­angol szavatossághoz, másfelöl pedig a maga részéről vállaljon szavatos­ságot Litvániáért, Észtországért, Lettországért és Finnországért. ' p \ Szovjet részről azonban ragaszkodnak ahhoz, hegy mindenekelőtt a francia­angol-szovjet hármasszövetsóget hozzák létre. Moszkva csak a hármas­szövetség látrejötte után hajlandó szavatosságot vállalni a balti álla­mok területi épségéért, ekkor azonban egyben szavatosságot vállalna Hollandia, Belgium és Svájc területi épségéért is. ügylatszik, hogy szovjet részről a hármasszövetség megkötését a szovjet együttműködés sine qua nonjának tekintik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom