Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-14 [0441]

0 ./a/V/a C c g 1 é cl, május 14. Á ceglédi Kultúrház disztormében tartotta meg vasárnap délben Antal István dr. államtitkár, a ooglédi választók^rülot ^— (jelö ltje programmbeszédét. /nt/v^ai^ A zsúfolásig mugtelt teremben Cegléd város minden tár­^—' sada'lmi osztálya képviselve volt. A többezerfőnyi tömeg nagy figye­lemmel hallgatta Antal Istvánt és többször szakitotta félbe kitörő tapsokkal a programmbeszédét, A Hiszekegy elénekléso után Hunyadi Ferenc a ceglédi MÉP társelnöke mondott megnyitót és köszöntötte Antal Istvánt, a MÉP hivatalos jelöltjét. Ezután nagy taps közben dr .Antal István igazságügyi államtitkár emelkedett szólásra. Programmját - mondetta - meghatároz­za a keresztény fajvédő politika frontján eltöltött közéleti múlt­ja, illetve a múltbeli küzdelmek erőteljes továbbvitele. Tévedés len­ne azt hinni, hogy az a munka, amelyet husz esztendővel ezelőtt Gömbös Gyula és Teleki Pál gróf politikai vezetésével Szeged falai ' közt elkezdtek, befejeződött. Súlyos feladatok állnak még előttünk, ha teljessé akarjuk tenni a szegedi ellenforradalom nagy müvét és meg akarjuk valósitani minden magyar politika végső célját; hazánk "átvezetését az ország állapotából a birodalom állapotába", - Ezt a célt kifelé a Szent Istváni ország helyreállí­tása, befelé pedig a szociális magyar nemzetállam felépítése jelenti az ország számára. Ebben az irányban az eltelt négy esztendő alatt sok történt a politikai, gazdasági és szociális alkotások terén egy­aránt. Egy fontos teendőt azonban még sem volt módunk elvégezni s ez a szakszervezeti kérdés és általában a szociáldemokrácia ügyének nemzeti szellemben, a nemzeti érdekek követelte megoldása. Ez annál is inkább fontos és sürgős feladat, mert a magyar munkások százezrei, akik lelküfí mélyén éppen olyan jó magyarok, mint mi vagyunk, türel­metlenül várják egy olyan egyetemes nagy, nemzeti munkás szervezet megalkotását, amelyben a magyar társadalomnak e hatalmas nemzetfenn­tartó .fa* marxista politikától és pártterrortél zavartalanul végez-' heti kötelességét a nemzettel szemben. Egyik legfőbb törekvése kell^ hogy legyen tehát az elkövetkezendő parlamenti ciklusnak a kor S2in­yonalán élló szakszervezeti törvény megalkotásáért sikra szállni." f~<téteji& Ismertette a világ zsidóságának, amely 1918-ban a pa­cifista, és a humanista áfium becsöpögtctésével bontotta szét a nem­zet katonai erénycit,^ i háborús uszitó munkáját. A hatalmak, két nagy csoportja között a mondhatni pattanásig feszült ellentétbon, amikor nem kell csak egy szikra, hogy ismét a legnagyobb katasztró­fa zúduljon az emberiségre, ez a zsidóság világszerte, de különösen az úgynevezett "demokratikus országokban" lázas aktivitást fejt ki egy uj világháború kirobbantása érdekében, csakhogy vissza tudja sze­rezni elvesztett hatalmát Középeurópa "zsidőtlanitctt" országaiban. O rrr yu>> - Ilyen nehéz európai helyzetben rendkívüli fontossága van a belső társadalmi megerősödést szolgáló szociális oszmén«ck. A háború előtti évtizedek liberális fejlődése következtében Magyaror­szágon az a torz helyzet állt elő, hogy ez alatt az idő alatt gaz­daságilag megerősödött ugyan az ország, de az igy termelt uj gazda­sági javak helytelen megoszlása'következtében a szociális koliézió szempontjából mégis meggyengült, /Eoly t ,köv,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom