Napi Hírek, 1939. május/1

1939-05-13 [0441]

Y Bs/Bs/Wa /Bonnet külügyminiszter beszédének folytatása/ - Hirdessék, hogy Franciaország épp oly erős, mint amilyen igazságos és épp annyira határozott, mint békeszerető. Ez az igazság. Es hol érthetnék ezt jobban, mint éppen ebben az országban? Az angol-francia együttműködés soha sem volt szorosabb, közös céljaik soha sem voltak világosabbak, energiájuk soha sem volt erősebb és elhatározásuk soha sem volt szilárdabb. Közös politikájuk soha sem volt méghatárózottabb; Daladier elnök, ugy gondolom, ezt a legvilágosabban meghatározta, amiker azt mondta, hogy Anglia és Frabciaorszag elutasít minden Latalom előtt való méghajlást, de nem zárkózik el semmilyen együttműködés elől sem. Mindkét nemzet meg akarja védeni birodalmai. Biztosítani akarják azoknak a népeknek életét, amelyeknek védnökségét elvállalták, mégpedig méltóságban, függetlenségben és biztonságban, amelyok nélkül az emberi élet elveszti értelmét. Erkölcsi hatásuk soha som volt erősebb a világra, mint most, mert mindon gondolkozó ember tudja, hogy egyéni érdoko szorosan egybe van füzve e Rét nagy testvéri birodalom sorsával. Amig Franciaország elhatározta, hogy megerősíti nomzoti szervezetét, Anglia ugyanilyon elhatározásról és bátorságról tett tanúságot és folytatta nagyarányú folfogyvorkozési munkáját. Bevezette Anglia a kötelező katonai szolgálatot, amely annyira ellenkezik az angol nép gondolkodásmódjával és hagyományaival. Biztonsági rendszerének határát nemcsak a Rajnáig, hanem egészen a Visztuláig tolta ki. Az angol nép és azok a kimagasló férfiak, akik kormányózzák - épugy mint a francia nép és kormány - irtóznak a háborútól. Világosan látják, hogy a háború milyen szakadékba vihati a népet és a nemzetet^ dc azt ás tudják, hogy ugy az egyénnek, mint a hazának sorsa nom kerülheti ki azokat a kockázotokat, amelyek ennek az életnek legfőbb törvényét alkotjáko Nagybritannia cs Franciaország indittatva erezte magát, hogy szavát adja ós aláírásával kötelezze le magát azokkal a nemzetekkel szembon, amelyok ol vannak tökélve, hogy megőrzik függetlenségüket és szabadságukat, Szavukat meg fogják tartani és dicsősegot fognak ftozni aláírásukra, Franciaország és Anglia miután mindketten nemcsak ugyanazt akarják, hanem az eszközökben is megegyeznek, olyan bensőséges viszonyba körültL amelyet nem tudok jellemezni anélkül hogy no kelljon banalitásokat mondanom. Kevés oábori vállalkozás jár olyan teljes sikerrel, m^nt az. amelyet a francia-angol barátság megteremtői olértok, 18 Önök közéjük tartoznak, A francia diplomácia feje- nom tohot mást, mint mégegyszor szive melyéből köszönetét foyozi^ki. oL Wa/,Va London, május 13./Magyar Távirati Iroda/ A londoni zoneévad egyik legkimagaslóbb eseménye Kentner Lajos, a hircs magyar zongoraművész iényos sikerű hangversenye volt, melynek műsorán Botthovon három utolsó szonátája és Brahms Paganini változatainak mindkét kötete állott, Liszt "zarándok évoi"-nok tobb darabjával. A Daily Tolograph irja: Kentner szédítő virtuozitása valóban nem ismor nehézségeket: óriási műsor?- végén oly könnyedséggel vetette oda " a Paganini változatokat, mintha gyormokjátekok lettek volna. A hallgatóság Iolkoson bámulta kézügyességet, lankadatlan erőjét és művészies egyszerűségét, A News Chronicle szerint Kontnor ragyogó technikájú zongorás és kiváló tohetségü zenész, ki nem tosz engedményokot a tömegek Ízlésének és rondkivöl nohéz műsorát ÜPV Ő maga mint a hallgatóság őszintén élvezte. :|